Karácsony a nagyvilágban - Görögország

Kalikandzaroszok, azaz a gonosz manók www.andromeda.hu

Görögországban az ünnep védőszentje Szent Nikolasz, aki a hajósok védelmezője is egyben. Részben ez az oka annak a nagyon régi hagyománynak, mely szerint karácsonykor a görögök a hétköznapjaikban fontos halászhajót ünnepi öltözékbe bújtatják. Görögországban a karácsony tizenkét napot felölelő folyamatos ünnep. A december 25-től január 6-ig terjedő időszakot Dodekameronnak nevezik, melynek jelentése tizenkét nap. Ebben benne foglaltatik mindhárom ünnep, a karácsony, az újév és a vízkereszt.

Görögországban 1950 óta díszítenek az otthonokban karácsonyfát. A görögök a télapót Vaszilisznek hívják, aki december 31-én hoz a gyerekeknek ajándékot, amit ők már az újév első napján találnak meg.

A karácsonyi vacsora hagyományos főétele a sertéssült, a bárány és a kecske görög salátával. Karácsony előestéjén készül a christopsomo kenyér, amelynek felső kérgébe sütés előtt keresztet vájnak, majd különleges díszítéssel kerül az ünnepi asztalra. Karácsony napján a családfő keresztet vet a kenyér felett, majd felvágja és mindenkinek ad belőle egy darabot, aki az asztalnál ül. A melomakarona és kourabiedesz igazi karácsonyi, illetve újévi görög édességek. Az első búzadarából, fahéjból és szegfűszegből álló sütemény mézbe áztatva, a második rózsavízből készült friss vajsütemény, meghintve porckorral.

Vaszilopata. www.sarti-info.hu

A görögöknél a karácsonyi ünnepkörhöz nagyon sok legenda, mese, babona kötődik. Azt tartják, hogy a Föld mélyén gonosz manók élnek - nevük kalikandzarosz - akik azzal foglalatoskodnak év közben, hogy a Földet tartó fa törzsét elfűrészeljék. Karácsonykor azonban a földre jönnek az embereket bosszantani. A házban aztán szörnyű felfordulást csinálnak, törnek-zúznak, megeszik az emberek elől az ennivalót. Ezért távol kell őket tartani, és mivel a tűztől nagyon félnek, a házi tűzhelyben a láng soha nem aludhat ki. Vízkeresztkor aztán a pap által megszentelt víz bűvös ereje visszaűzi őket oda ahonnan jöttek, a Föld gyomrába.

Az ünnepkör népszokásai a görögöknél is arra szolgálnak, hogy az eljövendő évre bő termést, egészséget, gazdagságot hozzanak a családoknak. Ekkor sütik a vaszilopitát, egy kenyérfélét, amibe fémpénzt rejtenek, aki megtalálja, az szerencsés lesz.

Fontos, hogy karácsonykor az egész család, de még a háziállatok is jó és bőséges táplálékot kapjanak. A görögöknél a szerencsét hozó bűvös gyümölcs a gránátalma, amely a jólétet szimbolizálja, ezért ilyenkor gyakran a bejárati ajtó fölé akasztják. Az új évben, amikor a gyümölcs kiszárad, a görögök összetörik azt a küszöbön, azután jobb lábukkal belépnek a házukba. A hiedelem szerint ez jólétet, bőséget hoz a családnak, és szerencsét a leszármazottjainak. A bőségvarázsló, adománygyűjtő népszokások közül a legfontosabb Görögországban a kalanda, amikor énekesek járnak házról-házra, egészséget, szerencsét kívánnak a háziaknak, cserébe sonkát, vajat, bort kapnak.