Karácsonyi készülődés
Beléptünk karácsony hetébe. Néhány nap és ünnepi díszbe öltöztetjük a karácsonyfáinkat és a szívünket.
Ha jól gazdálkodtunk az időnkkel, az előkészületekkel nagyjából megvagyunk. Most már teljesen ráhangolódhatunk a karácsonyra, a több heti készülődés meghozza gyümölcsét.
Idézzük fel Jézus születésének történetét!
Jézus anyja, Mária, Józsefnek a názáreti ácsnak a jegyese volt, de még mielőtt egybekeltek volna, Mária gyermeket fogant a Szentlélek erejéből. József a judeai Betlehembe ment Máriával, mert Augusztusz császár rendelete szerint összeírás volt. Ott tartózkodásuk alatt jött el a szülés ideje, de mivel szállást nem kaptak, Mária egy jászolban hozta világra gyermekét. A pásztoroknak, akik a pusztán legeltették a nyájat, megjelent az Úr angyala, és tudatta velük, hogy megszületett a Megváltó. A pásztorok meg is találták Betlehemben Máriát és a Kisdedet, hódolatukat fejezték ki az Isten fiának. (Más változatban a Napkeleti bölcsek kaptak jelet Jézus születéséről, ők keresték fel a kisdedet, és ajándékokat vittek neki.)
A karácsonyfa állítás története
A karácsonyfa előzménye a pogány hagyományokban a termőág, zöldág házba vitele, illetve a ház és a ház környékének örökzöld ágakkal díszítése. A szokást ismerték a kelták, náluk a fagyöngy, a magyal és egyéb örökzöldek játszották a főszerepet. Magyarországon a zöldág általában rozmaring ágacska, nyárfa vagy kökénybokor ága. A gerendára függesztették fel, aranyozott dióval, piros almával, mézesbábbal, szalmafigurákkal díszítették. A diónak rontást űző erőt tulajdonítottak, a gyümölcs a bőség, egészség jelképe, a szalma pedig a betlehemi jászolra emlékeztet. A karácsonyi ág később fejlődött kis fácskává, amit szintén a házba vittek, és különféle módon díszítettek. Feljegyzések szerint az első hagyományosnak mondható karácsonyfát freiburgi pékinasok állították a város kórházában a XV. században.
Átvitt jelentése a hagyományosan pirossal ékesített fenyőnek az életfa, a természet évről-évre való megújulása, körforgása. A fán látható girland vagy boa a paradicsomi rosszra csábító kígyót jelképezi, az alma a tudás fájáról szakasztott gyümölcsre emlékeztet. Ennek mintájára alakultak ki később a piros, arannyal díszített üveggömbök, a gyertyák pedig a fény, a nap, keresztény felfogás szerint, Jézus szimbólumai.
Nemsokára karácsony lesz, szép, meleg, kedves ünnep, az esztendő legszebb napja. Minket, embereket, talán fásulttá és érzéketlenné tett a hétköznapok szürke melankóliája. De most felengedünk a hidegségünkből, vidámak leszünk, derűsek, mert a karácsony hangulata beköltözik a lelkünkbe, s a díszbe öltöztetett szobák melengető mélyén, a fénylő pici gyertyák fénye mellett szívesen fogunk áldozni az otthon és a családi szeretet szellemének.
Elérkezett az idő, hogy egy kicsit lecsendesedjünk, lassítsunk. Az egész éves rohanásunkat lecseréljük kicsit a nyugalomra, szeretetre, a befelé fordulásra. Mindannyian a békességre, boldogságra vágyunk. De ezeket nem a boltokban, tárgyakban, másokban találjuk meg, hanem legbelül, saját magunkban. Minden a mi szemléletmódunkon, hozzáállásunkon múlik.
A bennünk lévő szeretet ilyenkor felerősödik. A legtöbb emberben feléled az empátia, a jóindulat, a segítőkészség. Együttérzővé válunk embertársaink iránt. Az adakozás ekkor felerősödik, keressük a lehetőségeket, hogy hol és kinek segíthetünk. A bennünk lévő szeretet, amit tovább adhatunk, a boltokban nem kapható, értéke pénzben nem fejezhető ki, ez nagyon fontos gondolat. A meghittség, a hála, hogy családunk körében lehetünk, hogy magunkhoz ölelhetünk mindenkit, akik a karácsonyfa körül vannak, a legfontosabbak számunkra.
Az alábbi verssel és dallal kívánunk áldott, békés, szeretetteljes ünnepeket!
Aranyosi Ervin: Karácsony alkalmából
Okozzon örömöt már a készülődés,
őrült rohanásban, szép gondolat küldés!
Ha a világ zord is, szívedben a béke,
hadd legyen más szívek boldog menedéke!
Az időd kis részét, vékony szeletkéit,
oszd szét mindazoknak, akik vágyják, kérik!
Érjenek csak véget a túlzsúfolt napok,
hadd ragyogjanak fel ünnepi csillagok!
Ne hagyd a szívedet – mint rossz dobozt – zárva!
Hisz annyian állnak szeretetre várva.
Merj adni, merj kapni, tudj csak elfogadni,
s meglátod, szívedben bőven fog maradni!
Szeress csupán azért: – Jól esik szeretni,
csodás emlékeket szívben rejtegetni!
Az érzés-darabok örök ajándékok,
szívet melengető, vidító szándékok.
Legyen hát karácsony mindenki szívében,
s ez a fény ragyogjon bennünk egész évben!
A szeretet lángját őrizd meg szívedben,
légy általa boldog, éljél tőle szebben!
Írta: Korpás Szilvia