Töltődj fel nálunk! logó

 

Tematikus ajánlók

Könyves ABC - ábécé szerint a könyvrengetegben. Magyar kortársak közelről "K"

Folytatjuk januárban indult Könyves ábécé sorozatunkat. Novemberben a "K" kezdőbetűs kortárs magyar szerzőket vettük górcső alá. Bízunk benne, hogy talál kedvének, ízlésének tetsző könyvet, és bátran ajánlja ismerőseinek magyar kortársait olvasásra. 


R. Kelényi Angelika: Mennyei bűnök

R. Kelényi Angelika 1970-ben született Kazincbarcikán, 2023-ban hunyt el Budapesten. Karrierje kezdetén magazinoknak dolgozott újságíróként, 2014-ben megnyerte a Terézanyu pályázatot, ekkor indult el írói pályafutása. Regényeinek sikere a mai napig töretlen, olvasmányos megfogalmazásával, izgalmas történeteivel a magyar romantikus, szórakoztató irodalmi szerzők egyik kiemelkedő alakja.

1858-ban Rómában egy német hercegnő, Katharina, mocskos titkokról próbálja lerántani a leplet, de számtalan akadályba ütközik. Marco Fiore, a megkeseredett, hitehagyott, ópiumfüggő egyházi nyomozó kapja a lehetőséget, hogy felgöngyölítse a Sant'Ambrogio zárdában folyó kegyetlen, parázna játékokat. A bűnösök mind magas rangú egyházi személyek, akik saját és egymás érdekeit akár gyilkosságok árán is képesek megvédeni. A szálak a kolostor rendfőnöke, Maria Luisa nővér kezében futnak össze, akit senki nem mer megvádolni. Marco igyekszik rájönni a titok nyitjára, de tudja, egyedül kevés ehhez a feladathoz. Egy véletlen folytán találkozik a gyönyörű, de szorult helyzetben lévő Blancával, és ráveszi, hogy segítsen neki a nyomozásban. A lány jelentkezik a zárdába, hogy bizonyítékot szerezzen Maria Luisa nővér pokoli tevékenységére. A történetet valós események ihlették.

Raktári jelzet: K 31 

Karády Anna: A füredi gyermek

„1986 telén születettem, gyermekkoromat a Balaton mellett töltöttem, iskoláimat is Balatonfüreden végeztem. Egyetemre Budapestre jártam, jogot végeztem. Az alkotó irodalmi írásom első eredménye – néhány kamaszkori verset leszámítva – A füredi lány címet viselő történelmi regény, ami 2021-ben jelent meg. A regény folytatása: A füredi földesúr és A füredi gyermek." (a szerző)

Oroszy Mihály élete gyökeresen megváltozik. A füredi lány-sorozat lezáró kötetében a 18. század most megmutatja könyörtelenebb arcát is: a felvilágosodás korszaka még a látóhatáron sincs, a feudális rend igazságtalanságai nyomorítják a köznépet. A földesurakkal szembeni elégedetlenség egyre nagyobb, a Dunántúl a jobbágyfelkelések küszöbén áll. A füredi földesúr ennek ellenére bizakodón tekint a jövőre, eltökélten készül élete legnagyobb utazására – egy más időben, egy másik világban kíván új életet kezdeni. Vajon sikerül-e fordítani a sorson? Almássy Anna rádöbben, férje terve talán nem is csak egy lehetőség, hanem az egyetlen út, ami járható. Vajon le lehet győzni az időt?

Karády Anna romantikus regényében Balatonfüredre kalauzolja az olvasókat, miközben megmutatja, hogy nincs olyan akadály, amely az igaz szerelem útjába állhat.

Raktári jelzet: K 17 


Kepes András: A boldog hülye és az okos depressziós

Kepes András Budapesten született 1948-ban. Író, újságíró, televíziós műsorkészítő, egyetemi tanár. A nyolcvanas évek közepétől rendszeresen publikál könyveket, és különösen azután, hogy visszavonult a televíziós műsorkészítéstől, tevékenysége középpontjában egyre inkább az írás áll. Munkásságát számos díjjal és kitüntetéssel ismerték el.

„Azt mondják, amikor az ember öregedni kezd, birokra kél benne a bölcsesség és a hiúság. Akiben az utóbbi győz, pozíciókra tör, bizonygatni kezdi, milyen eredményeket ért el az élete során, és többnyire elégedetlen, cinikus öregember lesz. A bölcsnek viszont lassanként összeáll a világ, megtanulja fölülről szemlélni a dolgokat, megértő és derűs lesz, s minden a helyére kerül."
Az örökfiatal szerző, akit természetesen még nem érintett meg az öregség, elhatározta, végére jár: lehet-e manapság valaki egyszerre intelligens és optimista, vagy aki boldog, az szükségszerűen hülye is? Saját élettapasztalatait és a tudományt – a kultúrtörténetet, a pszichológiát, sőt az atomfizikát – segítségül hívva szellemes és tanulságos elmélkedésre invitál.

Raktári jelzet: K 37 


Kukorelly Endre: TündérVölgy

Kukorelly Endre Budapesten született 1951-ben. József Attila-díjas író, költő, újságíró, kritikus. Irodalmi munkássága mellett a Kalligram című folyóirat rovatvezetője és a kreatív írás tanára. Alkotásai nagy részének tematikája önéletrajzi, de ugyanakkor általános, mert emberi. Sokszor mindennapi, rutin-, egyszerű élethelyzetek nevetséges és értelmetlen voltára világítva nevetteti meg és gondolkodtatja el az olvasót.

Kukorelly Endre TündérVölgy című regénye az író eddigi legnagyobb vállalkozása. Nemcsak abban az értelemben, hogy a szerző kilenc évig írta könyvét, hanem azért is, mert a regény szintézis jellegű alkotás. Érvényesülnek benne Kukorelly írásmódjának legfőbb erényei: a nyelvi pontosság és szigorúság, irónia és gyöngéd humor, az emlékezet működésének állandó felülvizsgálata, az elbeszélői Én oszcilláló mozgása a múlt és jelen között, a lírai hangoltság. Tematikusan a regény az apa alakja köré szerveződik, és ezáltal felöleli az elmúlt fél évszázad történéseit. Metaforikusan szólva: a regény beszélője mintegy az apa hallgatását próbálja megérteni, aki horthysta katonatisztként megjárta a Don-kanyart, megsebesült, majd a kommunista diktatúrában banktisztviselőként „másodosztályú életre" kényszerült. A család deklasszálódását és saját szenvedését néma beletörődéssel elviselő apa mindvégig hallgat a múltjáról: a regény melankolikus nyomozása ennek a lehetséges okait és történéseit rekonstruálja. Minden egyes fejezete az emlékezet próbája: kísérlet arra, hogy mítoszok és ráfogások nélkül férjen hozzá az élet legszemélyesebb tapasztalataihoz. Túlzás nélkül állítható, hogy a TündérVölgy az író legautentikusabb könyve.

Raktári jelzet: K 97 


Kondor Vilmos: Szélhámos Budapest

Kondor Vilmos 1954-ben született magyar író. Első regénye a Budapest noir 2008-ban jelent meg. Írásaiban különös hangsúlyt kapnak a hangulati elemek, korabeli helyszínek hiteles megidézése, valós személyek szerepeltetése, ez a korfestő írói törekvés lényegében egyenértékű Kondornál a fordulatos cselekményszövés szándékával.

A fiatal Gordon Zsigmond nemrég tért haza Philadelphiából, ahová magánéleti válságok és a történelem viharai elől menekült. Tíz év távollét azonban hosszú idő, és itthon nem világlátott bűnügyi újságíróként, hanem Az Est lóti-futi zsurnalisztájaként tekintenek Gordonra amíg egy gatyarohasztóan forró napon, a Tabánban holtan nem találnak egy Szatmári nevű színészt és tőzsdealkuszt, akitől a szálak egy hírhedt amerikai szélhámoshoz vezetnek.

Kondor Vilmos nemzetközi sikerű Bűnös Budapest regényfolyamának legújabb regénye a Budapest Noir előzménytörténete, amelyből fény derül Gordon Zsigmond ifjúkorára, a tőzsdekrachok éveire és kedvenc zsurnalisztánk első pesti ügyére, amelyet később kalandok sora követ.

Raktári jelzet: K 68 


Krasznahorkai László: Herscht 07769

Krasznahorkai László 1954-ben született Gyulán. Kossuth-díjas magyar író. 2015. május 18-án elnyerte a Nemzetközi Man Booker-díjat, 2019-ben pedig a legjobb fordítás kategóriában az amerikai Nemzeti Könyvdíjat. 1985 óta filmrendező barátja, Tarr Béla szinte kizárólag az ő könyveiből, illetve forgatókönyveiből készítette filmjeit, köztük a világhírű Sátántangót és a Werckmeister harmóniákat.

Herscht 07769 – mindössze ennyit ír a borítékra feladóként az Angela Merkelnek küldött levelekre a türingiai kisvárosban élő falmosó, mondván, az ügy bizalmas, válasz esetén pedig a postás úgyis megtalálja a név és az irányítószám alapján. Helyben vagyunk és időben: Krasznahorkai László új nagyszabású műve, melyet a szerző elbeszélésnek nevez, napjaink Németországában játszódik, annak is a mélabús keleti felében, amely egyszerre Johann Sebastian Bach műveinek forrásvidéke és a neonáci mozgalmak egyre kevésbé titkos bázisa. Mind több és több megmagyarázatlan és ijesztő esemény történik a szürke mindennapokban: előbb bizarr graffitik a Bach-kultusz kegyhelyein, eltűnő lakosok, később egy majdnem végzetes piknik és végül egy robbanás után a további katasztrófák már elkerülhetetlenek, elindul a vadászat Türingiában. Erőre kap a bestiális, és megpillanthatjuk az animálist.

A Herscht 07769 nagyepikai formája és dinamikája igazi versenymű; Bachnak a regényben is említett Brandenburgi versenyeihez hasonlóan különböző hangszerek szólamaiból áll össze a mű egésze, felkavaró lét-lelet a politikai és ökológiai klímáról.

Raktári jelzet: K 94 


Kornis Mihály: Vigasztalások könyve

Kornis Mihály 1948-ben született Budapesten József Attila-díjas magyar író, drámaíró, rendező és tanár, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Irodalmi osztályának tagja.

„Ezt a könyvet azért írtam, hogy segítsek neked. Arra szeretne megtanítani, hogy ne félj a gondjaidtól, hanem üzenetnek tekintsd őket. Az életről vallott gondolataim ezek. Olyan olvasnivalót szeretnék adni neked, ami úgy a mostani, mint az összes elmúlt és jövendő világban ott fekszik a párnád mellett a polcon, és vigyáz rád.

Reménységet akarok lopni a szívedbe, ahogyan Prométheusz lopott tüzet az istenektől az embernek. Meg akarlak tanítani tüzet gyújtani a bensődben, a gondolkodó szívedben. Úgy szeretnélek melengetni ebben a könyvben, ahogyan én szeretném, hogy engem melengessél te, a másik." (a szerző)

Raktári jelzet: K 71 


Kertész Imre: Sorstalanság

Kertész Imre 1929-ben született Budapesten és itt is hunyt el 2016-ban. Nobel- és Kossuth-díjas magyar író, műfordító. Önéletrajzi ihletésű, a holokausztról és az önkényuralomról szóló műveiért 2002-ben irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki. A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. A Magyar Szent István-rend kitüntetettje.

„Fokozatosan egyre mélyebbre merülünk a lágeréletbe, ahogyan általában megszoktuk a túlélők emlékiratai és regényei alapján, mégis, a regény első mondataitól kezdve valami mást kapunk, többet, mint szokványos regénytől, akár lágerregénytől is várhatnánk, valami lényegit, egzisztenciálisat: létfilozófiát, amely szinte már-már az irodalom korlátait is szétrobbantja, és amilyen még nem volt sem (láger) regényben, sem filozófiai rendszerben. Ez a robbantás azonban irodalmi módszerekkel történik. Regény tehát a Sorstalanság, csak éppen nem olyan." (Spiró György)

Raktári jelzet: K 42 


Konrád György: A városalapító

Konrád György 1933-ban született, Kossuth-díjas magyar író, esszéíró, szociológus. Művei többek között angol, cseh, dán, finn, francia, héber, holland, német, norvég, olasz, orosz, spanyol és szerb nyelven jelentek meg. A kortárs magyar próza világszerte egyik legismertebb alakja.

A városalapítóban Konrád György a modern hadviselés egyik legvisszataszítóbb aspektusát formázza meg, ami nem más, mint a várostervezők hadüzenet nélküli háborúja a városlakók ellen. Az ügyeskedők hadművelete ez az életet élők ellen, azoknak az erőszakos cselekedete, akik, miközben a mi boldogságunkat tervezgetik, egyben boldogtalanságunkat biztosítják. Nincs ebben semmi meglepő; ez mindig is így volt. Ám, ami változott az a tudatosság foka. Mindegy, mennyire rokonszenves nekünk a görög polis vagy a firenzei városállam, az ő gondjaik iránt csak akkor lehetünk érzékenyek, ha magunk is az övékével hasonlatos gondokkal küszködünk.

Raktári jelzet: K 69 

Négylábúak az irodalomban
Letűnt korok nyomában… - Őskor – őstörténet - őslé...

Kapcsolódó tartalmak

Tiszaújváros - Érezd magad otthon logó

Hamvas Béla Városi Könyvtár
Cím: 3580 Tiszaújváros, Széchenyi út 37. 
Telefon: 49/548-430
 

Minősitett konyvtar cim

Minősített könyvtár cím

(C) 2023 | TISZAÚJVÁROSI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR | Készítette: TPMH