Tóth Krisztina - Kortársak ONline

Tóth Krisztina 1967-ben született Budapesten. Szobrászatot, majd irodalmat tanult, egyetemi évei alatt két évet Párizsban töltött. Első kötete, az Őszi kabátlobogás 1989-ben jelent meg, és rögtön Radnóti Miklós emlékéremmel díjazták.

Ő az egyik legsokoldalúbb kortárs magyar szerző, munkáját számos irodalmi díjjal ismerték el. Verset, prózát, színpadi műveket és gyerekkönyveket egyaránt ír. Alkotásaiban egyedi, ahogy érzékeli és megjeleníti önmagát és a világot. Aprólékos, pontos megfigyelő. A leghétköznapibb, legkisebb történésben vagy egy látszólag történés nélküli pillanatban is képes meglátni és megmutatni a fájdalmakat és örömöket átélő, mindenféle embert. Megmutatni és minden bűnével együtt elfogadni, szeretni. Objektíven, kendőzetlenül ír le mindannyiunk számára ismerős helyzeteket, melyekben a feszültséget egyedi, keserédes humorral oldja.

Francia költészetet fordít, kreatív írást tanít. Műveit több mint tizenöt nyelvre fordították, regényei és novellái olvashatóak többek között német, francia, lengyel, finn, svéd cseh és spanyol nyelven is.

A gyerekirodalomban szokatlan témájú, humoros hangvételű, a tabutémákat könnyedén feldolgozó műveivel hívta fel magára a figyelmet. Az Anyát megoperálták című könyve kisiskolásoknak mondja el, mi is az a daganatos betegség, az Orrfújós mese a gyerekeket megfertőző bacikról, az orrukban tanyázó kórokozókról szól és arról, hogyan lehet őket távol tartani. A lány, aki nem beszélt című meséjét saját lányának örökbefogadás-története ihlette. 

Könyvtárunkban megtalálható kötetei:

Őszi kabátlobogás

Tóth Krisztina csak akkor és olyasmit ír meg, ami feltétlenül szükséges, azt is nagyon takarékosan, viszont mélyen és sokrétűen. Szereti a játékosságot, a vers szelleméből fakadó, szinte észrevétlen humort. A kötet verseinek zömét tizenéves hajadonként írta. Csak az ifjúság megrendítő szomorúsága és csilingelő jókedve lehet ilyen maradandó, mint amit Tóth Krisztina olvastán érzünk. 

Vonalkód

Kohósalak és melegpadló, hangyatérkép és hokikori, sörösdobozok a szekrénysoron. Kádár-kor és jelenkor. Mindnyájunk gyerekkora, kamaszkora, felnőttkora. Az ott rejtőző tárgyak és érzések szorongáshálója rajzolódik ki a Vonalkód novelláiban – ez segít bennünket emlékezni és megérteni a hátrahagyott időt, megtapasztalni a változásban a változatlanságot.

A kötet hangoskönyv formájában is megtalálható és kölcsönözhető a könyvtárban. 

Porhó

Az elfojtott, a ki nem mondható érzelmek kavarodása, a pattanásig feszült idegek: így jellemezhetnénk leginkább Tóth Krisztina költészetét is. Legkedveltebb versépítő eleme a paradoxon, a szavakkal való játék, de célja nem önmagában a játék, a jó értelmű "szórakoztatás": a levonható tanulság mindig komor, mélyebb összefüggéseket sejtet. A kötetzáró és egyben címadó írás pedig egy József Attila-vers, a Születésnapomra remek parafrázisa. 

Magas labda

A Magas labda újabb fontos állomás Tóth Krisztina költészetében, mely egyszerre mutat finom továbbérlelődést és radikális újrateremtést: a könyv egyik fele a gazdag magyar vershagyomány újragondolása, hol komoly, hol játékos formában; másik felében pedig olyan kiélezett élethelyzetekkel találkozunk, melyek mindennapiak ugyan, de megismételhetetlenségükben mégis magukban hordozzák a tragédiát, s ezen keresztül a katarzist is. Ezekben a csodálatos és megrázó szövegekben a lírai én a legdrámaibb helyzetekben is összpontosítani tud a lényeges mozzanatokra, melyek létünk titkait tárják föl. 

Hazaviszlek, jó?

Hajléktalanok ülnek egy padon és meredten bámulnak egy tárgyat, a magasból színes labdákat szórnak a Balatonba, az eltávozott házi kedvencek a felhők tetején gyülekeznek, egy férfi megtalálja felesége titkos mobilját, a papagáj megszökik, ám egy nagyon fontos mondatot tanul kalandozásai közben... Végtelen motívum- és műfajgazdagság jellemző e könyvre, melyben Tóth Krisztina összegyűjtötte az utóbbi években írt tárcanovelláit és más publicisztikai műveit. Az ötven írást az teszi kiemelkedővé, hogy a szerző minden esetben túllendül az aktualitáson, és az egyszeri pillanattól a teljességig jut el. Hétköznapi, első ránézésre bagatell drámáról derül ki, hogy sorsfordító esemény, és az élet persze bármikor képes minket megörvendeztetni abszurd oldalával, csak az a kérdés, hogy sírni vagy nevetni van éppen kedvünk. 

Pixel

A kötetben az egymásra épülő fejezetek önálló pixelkockákként működnek: önmagukban is egész, egyedi színű, izgalmas fejezetek, de ha észrevesszük közöttük a kapcsolatok összetett rendszerét, valami új és lenyűgöző, nagy történetté állnak össze. Állandó közelítés és távolítás, kicsinyítés és nagyítás váltakozása rajzolja meg szemünk előtt ezt a sajátos és nagyon is élő szövegtestet. 

Pillanatragasztó

Ebben a könyvben huszonöt történet van. Ez nem véletlen: a szerző huszonöt évvel ezelőtt adta ki első könyvét. A történetek mindegyike egy-egy pillanatfelvétel Magyarországról, tükörcserép az elmúlt negyedszázadból. A Pillanatragasztó megkísérli összeragasztani ezeket a cserepeket, és rögzíteni a múlt egy darabját. Vajon miért bonyolódik levelezésbe egy arab fiú a Madártani Intézettel? Mit keres egy hulla a kiállítóteremben? Mi történt azzal a nővel, akinek egy bevásárlóközponban egyszer csak leesik a feje? És mi sodorja a középkorú művésztanárt az őrület szélére egy tengerentúli utazás alatt? Hová tartanak egy kisbuszban az erdélyi vendégmunkások, és mi lesz a kissráccal, aki velük utazik?

A szereplők a legkülönbözőbb helyszíneken élnek, életük díszletei, lehetőségeik, vágyaik nagyon eltérőek, de közös bennük, hogy sorsfordító pillanatok előtt állnak. A döntést, a végső nagy halálugrást azonban csaknem mindegyikük halogatja: egy-egy pillanatra odaragadnak másokhoz, a véletlen találkozások talán megváltást jelenthetnének, de ők nem képesek felismerni a lehetőséget. Tóth Krisztina, a szenvtelennek tűnő elbeszélő végtelenül pontosan láttatja az emberek közti bonyolult viszonyok rendszerét, és a nehéz sorsok, olykor groteszk jelenetek elmesélése közben minduntalan megcsillan kifinomult és szarkasztikus humora.

Világadapter

Városok, tárgyak, emberek, bosszantó vagy épp mulatságos történetek indítják el a verseket, hogy aztán a költőt követve járhassuk végig az utat a hétköznapi, mégis alapvetően fontos dolgok megértéséig. A Világadapter hol játékosan, hol megrázó komolysággal az idő múlásáról, a távolodásról, a fájdalmakról és veszteségekről mesél. 

 Fehér farkas

"Minden lakás másik történet" - mondja Tóth Krisztina novellájának elbeszélője, miközben saját egykori otthonát keresi. Mindegyik lakás emlékezteti rá valamennyire, de egyik sem lehet ugyanaz. Minden boldogtalan lakás a maga módján az. Ilyenek a könyv katartikus történetei is, amelyek a korábbi műveknél élesebben mutatják meg a hatalmi elnyomás törésvonalait, az alárendeltség, a kirekesztettség stigmáit, az erőszak állomásait. Rendszerint névtelen hősei ismerősek, mellettünk toporognak a liftben, mögöttünk loholnak a lépcsőházban. Felfigyelünk rájuk, ők pedig elkezdenek beszélni: egykor volt otthonokról, bizarr találkozásokról, évtizedes talányokról, kapcsolatokat szétfeszítő titkokról. Hogy egy lerobbant autó, egy rossz pillanatban megtett mozdulat, egy elveszettnek hitt táska, egy véletlen megváltoztat mindent. Pontosabban: megváltozott már minden, de csak most vesszük észre. A Fehér farkas olvasója is ezt kezdi érezni. Mások életébe pillantunk be, de a szövegek tükrében magunkra, a bennünk élő idegenre is ráismerünk.

Akvárium

Ebben a regényben mindenki árva. A negyvenes évek végén örökbefogadott kislány, a nevelőszülei, a saját gyereke, a férje, az összes rokona és ismerőse: kivétel nélkül mindenki a szeretethiányt tekinti az elfogadott, az egyetlen megélhető állapotnak. Ezek az emberek egy lepusztult, málló vakolatú, főzelékszagú gangon tengetik küzdelmes életüket, karnyújtásnyira a nyomortól, fényévekre a normálisnak gondolt léttől. Mégis, az elfojtott érzelmek és indulatok olykor-olykor feltörnek, és ezek a kitörési pontok sorsfordító pillanatokat eredményeznek. Ez a nyomasztó és szűk, de egyben átlátszó világ maga az akvárium.

Tóth Krisztina kiváló arányérzékkel keveri a naturalizmust, az iróniát és a fekete humort, "hétköznapi katarzissal" tisztítja meg múltunknak ezt a nehezen feldolgozható, a kollektív tudattalant erősen befolyásoló szakaszát. 

Könyvtárunkban megtalálható gyermekeknek szóló kötetei:

Anyát megoperálták

Gyermekien derűs az a hang, ahogyan Tóth Krisztina kislány hőse a betegségről beszél. Ha valamelyik szülő megbetegszik, az nehezen feldolgozható trauma a gyerek számára. Erről lehetne szomorúan írni, de a szerző inkább viccesen, a tőle megszokott friss szemlélettel közelít ehhez a tabutémához is. Elmagyarázza a gyerekeknek, hogy mit jelent egy daganat, hogy a betegségből meg lehet gyógyulni, és hogy mindenről lehet, sőt kell is beszélgetnünk. Humoros könyv, amely megmutatja, hogyan vészelhetünk át egy családi válságot, hogyan értethetjük meg a kicsikkel, hogy semmi sem félelmetes, ha mi, felnőttek világosan és tisztán beszélünk róla.

Orrfújós mese

"A takony-család elvesztette az otthonát, távozniuk kellett Peti orrából. Körbenéztek, és gyorsan szétszéledtek, hogy mielőtt még Peti a szemetesbe hajítaná a zsebkendőt, elindulhassanak fertőzni. Baci azt javasolta, próbálkozzanak Dóri orrával, de Fikkelstein úr leinttette.

Messzebb megyünk, valami biztonságos helyre jelentette ki.

Most ólálkodnak a környéken, és keresik azt a tágas, lakályos orrot, ahová mindnyájan beköltözhetnének. A tiéd például elég formásnak látszik. Mondd csak, kifújtad ma már? Többször is? Először a jobb, aztán a bal oldalt? Igen? És kezet is szoktál mosni? Na, akkor ide nem jönnek, ebben biztos lehetsz."

Tóth Krisztina a tőle megszokott humorral ír egy fontos témáról a gyerekeket megfertőző bacikról, az orrukban tanyázó takonyról és arról, hogyan lehet őket távol tartani. 

A lány, aki nem beszélt

Tóth Krisztina meséjében különös módon fonódik össze egy teknőben született lány, a szülei és három testvér története. Otthonra lelhet-e az elhagyott gyermek? Ki neveli fel anyja, apjaként? Látja-e valaha édes szüleit? Hogyan találnak egymásra a testvérek? Sorsaikat úgy fűzik egybe titokzatos kötelékek, ahogy a csillagokat láthatatlan, égi ösvények. Az örökbefogadott lánynak a magány, az emlékezés és a kiengesztelődés segít hazatalálni, miközben a csillagok ugyanúgy ragyognak mindnyájukra, akárhonnan jöttek, és akárhová is tartanak. 

Felhőmesék

Hogy mi lett a kis denevérrel, aki madár akart lenni, hogyan gyógyult meg a kis hal, akinek megsérült az uszonya, hogyan élnek a szappanbuborékok, mit tudhatunk meg egy majdnem százéves bácsitól és a vízisiklók királyától? A Felhőmesékből választ kaphatunk kérdéseinkre és megismerkedhetünk egy csodálatos kislánnyal, Lilivel, aki kíváncsi, tele van ötletekkel, és mindig helyén van a szíve, ha arra van szükség.

A kötet hangoskönyv formájában is megtalálható és kölcsönözhető a könyvtárban. 

Dalok reggeltől estig

Tóth Krisztina játékos versei és a kedves rajzok a kisgyerekek mindennapi tennivalóit veszik sorba, a reggeli felkeléstől az esti ágyba bújásig. Fogmosás és zuhanyozás, öltözködés és közlekedés, étkezés és kézmosás - énekelve minden könnyebben megy! Aki nem hiszi, hallgassa meg Gryllus Vilmos vidám dalait a kötethez mellékelt, harmincperces CD-n. 

Zseblámpás mesék

A titkos hóember a nyarat is átvészeli, a százlábúval a metróalagútban találkozhatunk, és azt is megtudhatjuk, hol támad a csizmaevő. Ha a lámpaegér otthonába is bepillantottunk, irány az óvoda, de nem ám nappal, hanem éjszaka. A mesékhez Timkó Bíbor rajzolt varázslatos képeket. A könyvet 4-100 éveseknek ajánljuk. 

Murci kandúr világot lát

Murci cica apró kandúr, a lakótelep pincéjében született. Ám amilyen kicsi, olyan

kíváncsi, és egy szép napon elindul világot látni. A cirkuszban légtornásznak áll, de nem marad ott sokáig, mert egy kedves kislány örökbe fogadja. És a kalandok még csak ezután kezdődnek! Murci fáradhatatlanul fedezi föl új otthonát, és közben próbálja megérteni gazdái furcsa szokásait. Például miért tisztogatja Lili annyira gondosan a csizmáját december ötödikén este? Hogy kerül egy szépen feldíszített fa a szoba közepére? Mi a jó a tojásfestésben? És miért utaznak el az emberek nyáron vidékre, ahol olyan hatalmas, harcias állatok élnek, mint Bori kutya? Csak nem kerül bajba a bátor kis kandúr?! 

Legyünk barátok! – Malac és liba 1.

Tartsatok velük és legyetek ti is Malac és Liba barátai! Ismerjétek meg szeleburdi hőseinket, csatangoljatok velük az őszi erdőben, és nevessetek kalandjaikon! Tóth Krisztina gyerekeknek és szüleiknek egyaránt kedves történetei bővelkednek a humorban, melyekkel igazi közös, családi élmény lesz a meseolvasás. Hajba László részletgazdag, bűbájos rajzain elevenedik meg Malac és Liba. 

Csavarogjunk együtt! – Malac és liba 2.

Csavarogjatok ti is Malaccal és Libával! Ismerjétek meg szeleburdi hőseinket, csatangoljatok velük a Balaton partján, és találjátok meg, hogy melyik sportág illene legjobban hőseinkhez! Egy biztos: nevetésben most sem lesz hiány. Tóth Krisztina a gyerekeknek és szüleiknek egyaránt kedves történetei bővelkednek a humorban, melyekkel igazi közös, családi élmény lesz a meseolvasás.

Kígyóuborka - gyerekversek

Ünnepnapok és hétköznapok, tipikus és különleges élethelyzetek tekerednek végig ezen a köteten - pont, mint egy kígyóuborka. Legyen születésnap, karácsony vagy húsvét, anyák napja vagy gyereknap, egy családi kempingezés, esetleg a tejfog kipottyanása - mindegyik nagyon fontos esemény egy gyermek életében. Tóth Krisztina titka abban is rejlik, hogy valódi gyerekhangon szólaltat meg valódi gyermeki gondolatokat és érzelmeket, felnőttes profizmussal és sok-sok bájjal, humorral. A verseket Szalma Edit gyönyörű illusztrációi hozzák még közelebb a fiatal és már kevésbé fiatal szívekhez.