A cseresznyevirág, mint szimbólum III. rész
A cseresznyevirág több jelentéssel is bírt a történelem folyamán. Jelentett asszonyt a férfiak gondolataiban, mely legális kapcsolatot feltételezett. Ám jelentett gésákat is, akikkel kizárólag tiltott kapcsolatot létesíthettek. Jelentett katonát, harcost is.
Az egyik fő gondolat a cseresznyevirágzással kapcsolatban a rövid élet. Itt együtt jelenik meg az élet és a halál, utóbbi a rövid élet következményeként. Vidéken hagyományosan cseresznyefákat ültetnek a temetőkbe azon sírokhoz, ahová fiatalokat temettek. Úgy gondolják, hogy amikor a cseresznyevirág a földre esik, akkor az eltemetett fiatal lelke a kék égen át a földbe, utána pedig a cseresznyefába vándorol. Ez egy kiváló példa arra, hogy a cseresznyefa miért jelent egyszerre életet és halált.
Amikor a Meidzsi kormány vette kezébe a hatalmat (1868), akkor a városok is átvették a vidéktől ezt a szokást. Tokió temetőit is teleültették cseresznyefákkal.
A cseresznyevirág kötődést is szimbolizál, leginkább a rokonok közötti kapcsolatokat. Ugyanakkor annak is a megtestesítője, hogy a japán társadalom kölcsönösen egymástól függő emberek egysége, ahol a cseresznyevirágzás a legalapvetőbb eszme a japán kultúrában.
További értelmezésben jelenthet még körforgást is. Az élet és a halál közötti körforgást. Az élet halálhoz vezet. A halál áldás az életnek, mert ezután következik az újjászületés.
A cseresznyevirágzás, mint a katonák és harcosok szimbóluma, mindig egy csodálatos dolognak számított. A virágzás idejét átültették emberi léptékbe. A harcos egy ember az emberek között, a lehulló cseresznyevirág egy virág a virágok között. A cseresznyevirág lehullása és egy katona önkéntes halála is egy kiemelt és csodálatos eseménynek számított.
Átvitt értelemben társadalmi réteget, szociális csoportot is jelent.
Tehát a cseresznyevirágzásnak sokféle értelmezése létezik. Utalhat asszony - férfi viszonyra, élet-halál körforgására, de megjeleníti a japánok világképét, világnézetét is, de a földművesek, városlakók, arisztokraták stb. virága is.
Minden egyes csoport számára megvan a maga értelmezése, jelentése. A földművelők szemében a tavasz jelképe a rizsszem. A császári család is kialakította a saját értelmezését. A cseresznyevirágzással kapcsolatban is ez történt. Az arisztokrácia partikat szervezett ezen eseményre, melyet átvettek a városlakók. Átformálták a maguk képére, előtérbe helyezve saját esztétikai igényüket. a háborús időszakban a cseresznyevirágzást újraértelmezték az akkori vezetők és a kormány.
Manapság már az összes társadalmi réteg számára egy évenkénti fontos esemény. A különböző rétegek nemcsak magukévá tették, hanem aktívan használják ezt az eseményt a közösségi tudat erősítésére és fejlesztésére. Aki nem jelenik meg a cseresznyevirág nézésének eseményén, azt kiközösítik az adott csoportból. Abból a szempontból is közösségformáló hatású esemény, mert a cseresznyefa és virágzásának megtekintése nem kínai eredetű, a japánok sajátja. Elmondhatjuk tehát, hogy megszületett Japán egyik legfontosabb szimbóluma. A cseresznyevirágzás megtekintése tehát közösségi esemény, szabadidős tevékenység minden társadalmi réteg számára.
Írta: Urbán Anett
KAPCSOLÓDÓ TARTALMAK:
Japán történelemmel és kultúrával foglalkozó kedvenc könyveim a Hamvas Béla Városi Könyvtár állományából:
