A kortárs költészet ma is az egyik legérzékenyebb művészeti tükör: megmutatja, hogyan élünk, gondolkodunk és érzünk a 21. század gyorsan változó világában. A versek olvasása nemcsak műveltséget ad, hanem segít lelassulni, elmélyülni és új nézőpontokat találni egy olyan korban, ahol az információk szinte túl gyorsan áramlanak körülöttünk. A digitális világ zajában különösen fontos olvasónak maradni, mert az olvasás fejleszti a gondolkodást, a nyelvi tudatosságot és az önreflexiót. Aki verset olvas, az nemcsak a költő gondolataival találkozik, hanem saját belső világát is jobban megérti. A kortárs költők szavai így nemcsak esztétikai élményt adnak, hanem kapaszkodót is a jelen megértéséhez.  

„Ha nő lennék, azt szeretném, ha Varró Dani szerelmes lenne belém :-) Legalábbis a versei alapján. Távolról, ismeretlenül is. Rímesen, kedvesen, dadogósan túlbeszélősen, cseten, esemesben. Fontosnak érezném magam. Varró Dani kötete azt a kis csodát képes nyújtani, hogy az olvasó ezeket a szerelmetes verseket olvasva egyszerre érezheti magát felnőttnek és gondtalan kamasznak. Szeretsz, szeretlek, mily' reménytelen, írja Nemes Nagy Ágnes megdöbbentő soraiban. Varró Dani meg mintha hozzá tenné: ebben a reménytelenségben van ám valami játékosság is! És tényleg. A kötet versei bizonyítják. 

Az meg szinte mellékes is, olyan természetes, hogy bámulatra méltó formai bravúrral és biztonsággal megírt versek ezek, régóta nem látott, gondtalan játékkal megkomponált képversek és szimpatikus önkényességgel megbontott sorok és szabályok. A szíved az enyémmel nem kompatibilis, írja Varró Dani. Igen, ez az egy, amin még a kivételes tehetséggel megírt versek sem segítenek." Jónás Tamás

Raktári jelzet: V 51 

Amikor az elmúlt húsz év verseiből eddigi négy kötetemből összeállítottam a Sötét és fény korá-t, válogatott verseimet, nem kellett időrendet követnem, egységes egésznek tűnt az elmúlt két évtized, változatlannak az életem.

Öt „belső kötetből" áll ez a gyűjtemény, és egyetlen csillagra tekint. A csillag neve-régi szóhasználat szerint- Szerelem. A szülőt és gyereket, a szerelmeseket, az élőt és halottat egymáshoz fűző szeretetről szólnak, a vágyaimban fényes és rémlátásaimban pusztuló országnak, a Figyelő Szemnek?, Istennek? mutatják föl életünket ezek a versek.

Hálát érzek irántuk, hogy hagyták megszületni ezeket a sorokat, hogy szerelmük nem sebzett halálra.

Raktári jelzet: T 18 

Ez a könyv az elvesztett ártatlanságról szól. Arról, hogyan lehet visszanyerni legalább egy keveset a világ gyermekien őszinte és egyszerű látásából, megértéséből. Mindezt úgy, hogy az ember már túl van életútjának felén, és Babits szavaival így szólítja meg magát: „Égésed fáj csak, de fájásod égjen", s e lángok hol a poklot, hol a tisztítótüzet idézik. Ez a könyv természetesen sok mindenről szól még. Például a mesterek fontosságáról, akik nemcsak a költőt, de magát a személyt is elvarázsolják, útba igazítják, óvják lépteit. 

Szól még a hétköznapok tompa fényéről, de az istenélmények világosságáról is – épp ez benne a villamosság, a delej, az áram. S hogy mi lehetne a konklúzió? Szabó T. Anna egyik versét ekképp zárja: „Futás játszani!". A felszólítást vegyük komolyan: ez a könyv a legtöbbet talán mégis a játékról tudja. 

Raktári jelzet: Sz 21 

„Életünk voltaképpen szüntelen hő-gyűjtögető és hővesztő akciók sorozataként is felfogható. Eszünk-iszunk, melegszünk, hogy fűtsük testünk kályháját, szerelmeskedünk, hogy ki ne hűljünk, izzítjuk eszünket, hogy megacélosodjék. És a folyamatnak sosincs vége, hiszen minden életfunkciónk, mozdulatunk, cselekedetünk, de még beszédünk, álmodásunk is a testmeleget apasztja bennünk. 

Csak remélhetjük, hogy a világban továbbadott hő valahol valakit melegít, s így elvesztése végeredményben tiszta nyereség."

Lackfi János

Raktári jelzet: L 10 

„Hogy provokálóit kivédje, / elboruló perceiben / pimasz. Nem ismer semmiféle / morált és arrogáns. Igen." – Ez az arrogancia itt: a gáttalan szemlélődésre következő megnevezés nyílt pimaszsága, mely semmi egyéb érzékenységet, csupán a pontosságét (tárgyi és formai értelemben) tiszteli aggályosan – és e korai költő-büszkeség mellé a szerző teljes 22 évének kíváncsisága és tüze: Térey János szokatlanul érett verseskönyvének jellemző vonásai. Az első szótól az utolsóig egységes ív; jelképes és nagyszabású színterek, a legeslegkisebb részletekből kirajzolódó köznapi jelenetek, az újonnan tapasztalatokat szerző ifjú koncentrált és ironikus figyelme a gondolkodás és a szív tárgyai iránt…

„Ő a végekről érkezett, / hamar sovány lesz. Most szerény. Először / lépdel végig az internátus udvarán / és fölméri az itteni arányokat." – a négy sor mintha róla szólna.

Raktári jelzet: T 44 

 A Welcome in Africa nem hagyományos értelemben vett verseskötet. A komikus, néhol kacagtató, másutt éppen elszomorító költemények egy Afrikában játszódó allegorikus kerettörténet applikációi. Európaiak érkeznek Kenyába, hogy egy járványok megakadályozására létrehozott kórházban dolgozzanak. Alig telik el néhány hónap, a kórházi mikrotársadalom ellentétei egyre elviselhetetlenebbé válnak. Jozef Tákó, az európai provokátor a kórház orvosai ellen tüzeli az amúgy is gyanakvó bennszülötteket. 

A prózák és versek eggyé dolgozott szövete parodisztikus, karneváli játék, egy kultúra ellehetetlenülését bemutató, szórakoztató úti- és vadásznapló. De korántsem az erőszak a kötőanyaga a képzelet szülte valóságnak, hanem a szeretet. A morális paradigma a kötetben a művészet létfeltételeként, egyáltalán: bármilyen létezés feltételeként jelenik meg. 

Raktári jelzet: H 45

Templombelső, sportpálya, recepcióspult és „vállalkozózöld" kanapék. Ahogy az ember a hangulatok zegzugaiban létezik. Závada Péter új kötetében különös sétát tehetünk az urbánus közegekből és a tág bioszférából felépített költői világban, ahol kafkai szimbólumok elevenednek meg újra, és a történelem romjai, mint fenyegető allegóriák, magasodnak. Elénk kerülnek a hatalom emlékei, a bástyák és az erődök, de az olvasó részt vehet a nyárzáró banketten is. A természeti, építészeti és technikai objektumok furcsa sokfélesége rendre a „hol vagyunk" kérdését teszi fel; mitől vonzóbb itt, mint ott, mit jelent az „őszintébb pazarlás" eleganciája. 

Sajátos optikai utazást teszünk Grönlandon, vagy csak sodródunk a folyón a vidrákkal. Olykor pedig jó megállnunk bárhol, mert a fogalmak széttöredezve várakoznak.

Kerber Balázs

Raktári jelzet: Z 26