2x200: Petőfi – Madách párhuzamok
2023. március 21-től május 12-ig látható a könyvtár földszintjén a 2x200: Petőfi – Madách párhuzamok című kiállítás.
Az idei évben Petőfi Sándor és Madách Imre születésének 200. évfordulóját ünnepeljük. Szellemi képességeikkel már gyermekként kiemelkedtek kortársaik közül, eltérő származásuk és neveltetésük ellenére. Gyermek- és felnőtt éveiket is meghatározta a reformkor miliője. Ez az a korszak, amikor elkezdődik a magyar polgári nemzet kialakulása, az önálló, modern ipar megteremtése, előtérbe kerül a magyar nyelv művelése, megújítása és a jobbágykérdés rendezése.
A két alkotó más-más pályaívet írt le, ugyanakkor Petőfi és Madách több szálon kötődtek egymáshoz, noha jelenlegi ismereteink szerint személyesen sohasem találkoztak. A teljesség igénye nélkül nézzünk néhány kapcsolódási pontot a két életpályából:
Költészet és képzőművészet
Az irodalomtörténet több olyan írót, költőt is ismer, aki festészettel, rajzolással is foglalkozott, pl. Kazinczy Ferenc, Jókai Mór és Arany János. Madách magántanároktól tanult festeni; több olajképe maradt fenn, amelyek közül a Zrínyi Miklóst ábrázoló alkotása ma a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokában található.
Az ifjú Petőfi szívesen rajzolt, a piaristáknál az osztályban ő volt a legtehetségesebb. Ez a kedvtelése felnőttkorában is megmaradt, több rajza maradt fenn pl. Aranyról és Bem apóról.
Újságírás
A magyar sajtótörténetben számos író van, aki pályafutása egy szakaszában újságíróként dolgozott, ugyanis ez biztosította számukra az íráshoz szükséges anyagi függetlenséget. Petőfi a Pesti Divatlapnál és az Életképeknél dolgozott. Madáchot a Pesti Hírlap szerkesztője, Szalay László – aki egyébként Kossuth utóda volt – kérte fel a lap tudósítójának. Madách beszámolói Timon álnév alatt jelentek meg a megyegyűlésekről.
Országgyűlési választások
Népképviseleti választáson Petőfi Sándor nyolcadmagával egyéni jelöltként indult a Jászkun kerület szabadszállási választókörzetében az 1848. június 15-én megtartott választáson. Petőfi országos ismertsége ellenére mégis Nagy Károlyt, a szabadszállási református lelkész fiát, és kiskunlacházi főjegyzőt választották a szabadszállási választókerülete követévé. A korteshadjárat azonban eldurvult, ez pedig radikális lépésre kényszerítette Petőfit. „Szabadszálláson azonban, Nagy Károly ellenjelölt féktelen izgatására az emberek meg sem akarták hallgatni a költőt. Ellenfele becsmérelte, hazaárulónak, kémnek, sőt csavargónak nevezte Petőfit. Jókai Mórt és Pálfy Albertet bízta meg, hogy párbajsegédjeiként járjanak el az ügyben. Ennek a gyalázatos viselkedésnek a hatására a költő pisztolypárbajra hívta ki ellenfelét. Csakhogy Nagy Károly meghátrálása miatt a párbaj elmaradt, sőt a rendőrségtől kért védelmet Petőfi ellen…" [1]
Madách 1846-tól megyei főbiztos volt és aktív szervezője az 1847. őszi követválasztásnak. 1861-ben pedig egyhangúlag megválasztották a balassagyarmati választókerület országgyűlési képviselőjének. Április 4-én ott volt az országgyűlés megnyitóján. Május 28-án mondott beszédét harminchétszer szakította meg a tetszésnyilvánítás.Édesanyjának így írt erről levelében: „Tegnap beszéltem tökéletes sikerrel (…), minden nevezetesebb követ felkelt helyéről, hozzám jött kezet szorítani, gratulálni."
Egészségi állapot
Madách már gyermekkorában sokszor gyengélkedett, tizenéves korában a család orvosa szívbajt is diagnosztizált nála. A korszakban az egyik leggyakoribb kúra a fürdőzés volt, ezzel Madách is próbálkozott, azonban hatástalansága miatt hamar más irányba fordult az érdeklődése. „Bízott az újfajta gyógymódokban, könyvtárában megtalálták Argenti Döme népszerű homeopata szakkönyvét, benne Madách ceruzával írt jegyzeteivel."[2] „Rendkívül sok páciense volt, köztük számtalan közéleti méltóság és híresség, mint pl. József főherceg, Tompa Mihály, Madách Imre, Vörösmarty Mihály, Bismarck kancellár, talán még Deák Ferenc is."[3]
Petőfi 16 éves korában katonának állt. Fiatal szervezetét megviselték a hadgyakorlatok, 1840 őszétől hónapokon át kórházban ápolták. Ezredorvosa, Römer doktor kezdeményezte és kieszközölte elbocsátását, 1841-ben fölmentették a katonai szolgálat alól egészségügyi alkalmatlanságra hivatkozva. A seregben szerzett (vagy ott felismert) betegsége azonban az évek folyamán többször is kiújult.
Tárlatunk nem Madách (1823-1864) és Petőfi (1823-1849) költészetének fontosabb állomásaira helyezi a hangsúlyt, hanem a két költőóriás életén keresztül enged bepillantást a korszakba.
A kiállításhoz kapcsolódóan felső tagozatosok részére készült egy interaktív foglalkozás, melyre iskolai csoportok jelentkezését várjuk!
Kitka Zsuzsa
helyismereti tájékoztató könyvtáros