A középkori Európában a királyok, királynők (vagy császárok) álltak a hatalmi ranglétra csúcsán, az ő kezükben összpontosult egyszerre a törvényhozói, a bírói és a végrehajtó hatalom, az ország minden lakosa, beleértve saját családjukat is, alattvalóként engedelmességgel tartozott nekik. Ők látták el az ország védelmét is és az egyéb külpolitikai teendőket, legfőbb hadúrként bármikor összehívhatták a sereget, és ők nevezték ki a kapitányokat, parancsnokokat is. Medici Katalin francia királyné 432 éve 1589. január 5-én hunyt el. Ennek az évfordulónak a tükrében válogatunk olyan olvasnivalókat, amelyek az uralkodók mindennapjaival foglalkoznak. 

Jó olvasást kívánunk!

Matteo Strukul: Mediciek

Firenze, 1429. február. Giovanni de'Medici, a tiszteletre méltó államférfi és bankár halála után hatalmas és jól működő cégrendszert hagy maga után. Két fiának, Cosimónak és Lorenzónak együtt kell a család élére állnia és folytatni az üzletet. Józanság a politikában, nagymértékű visszafogottság a magánéletben, de eltökélten kézben tartani mindent - ezeket az elveket hagyta fiaira halálos ágyán Giovanni.
Teljesíteni mindezt szinte lehetetlen volt, hiszen az öreg bankár számos ellenséget szerzett. A legveszélyesebb közülük a vérszomjas Rinaldo degli Albizzi, akinek egyetlen célja, hogy Firenze vezetője legyen, és ehhez minden eszközt felhasznál: korrumpálja a tanács tagjait, orgyilkosokat küld a két Medicire, sőt megpróbálja megmérgezni őket. És ebben az összeesküvésekkel és intrikákkal teli, kegyetlen világban, ahol még egy hatalmas pestisjárvány is végigsöpör, olyan csodálatos alkotás születik a zseniális Brunelleschi tervei alapján, mint a firenzei dóm kupolája. Az építész munkájának legfőbb erkölcsi és anyagi támogatója... Medici, aki mindig megnyugvást talál a dóm belsejében zajló munkálatokat figyelve.
Firenze uralkodó családjának, a Mediciek történetét megelevenítő tetralógia első kötete ez a könyv. 

Raktári jelzet: S 94

C. W Gortner:  Az utolsó királynő

Kasztíliai Johanna évszázadokon keresztül a történelem titokzatos alakja volt, akit mítoszok és talányok öveztek. Némely források Őrült Johanna-ként említik, aki megzavarodott férje váratlan halála miatt, míg mások keménykezű királynőként. Pusztán összetört szívű asszony volt-e, avagy korát megelőző, tudatos uralkodó, aki feltette az életét arra, hogy megőrizze vér szerint járó királyi koronáját és megmentse Spanyolországot az összeomlástól? Izabella spanyol királynő és Ferdinánd spanyol király harmadik gyermekeként Johanna egy olyan korban született, amikor szülei ádáz harcot vívtak országuk egyesítéséért, amikor elesett Granada, és Kolumbusz útjára indította hajóit távoli világok felé. A Medici Katalin vallomásai szerzője ezúttal is magával ragadó lírai prózában kelti életre az utolsó spanyol királynő, Johanna történetét. Az olvasó tanúja lehet mind a komor és méltóságteljes spanyol, mind a csillogó, ámde ármányos flandriai, francia és angol királyi udvarok életének.

Raktári jelzet: G 54

Jim Lyngvild - Karen Seneca:  Európa koronahercegnéi 

Az Akadémiai Kiadó Vilmos herceg és Katalin hercegnő első gyermekének érkezése alkalmából egy igen exkluzív albumot adott ki. A különösen igényes kiadványban a brit koronahercegnő mellett bepillantást nyerhetünk Spanyolország és a skandináv országok hercegnőinek varázslatos mindennapjaiba, megismerhetjük származásuk történetét, és azt is, hogy hogyan kerültek be a királyi családokba.

Sokan közülük igazi ikonná váltak országukban, vagy akár a világon. Hölgyek milliói figyelik öltözködésüket, családi életüket és munkájukat. Az Európa koronahercegnői című könyvvel mi is közelebb kerülhetünk az igazi hercegnők világához!

A kötetből megismerhetjük az uralkodói házak tagjait is, akikről mindannyian tudunk valamit, de személyiségüket már kevésbé ismerjük.

A könyv a legfrissebb tartalommal mutatja be a hercegnők és családtagjaik életének jelentősebb eseményeit, gyermekeiket és felmenőiket, mindezt gyönyörű képekkel illusztrálva.

Raktári jelzet: 920 S 50

Victoria Holt (Jean Plaidy):  A ​fattyú király 

„Matilda a sérüléseit szemlélte, és nagyon meg volt velük elégedve. Hogy megcibálta Vilmos a haját! Vajon megcsodálta? Észre kellett vennie, milyen hosszú és aranyszínű! Amikor kiereszti a fonatokból, úgy öleli körül, mint egy köpeny. Látnia kellett, mikor annál fogva húzta le a lováról.

Micsoda szemtelenség!… Nem tudja elfelejteni.

– Apám, én döntöttem. Férjhez megyek Normandia hercegéhez.

– Az a férfi kegyetlenül bánt veled.

– Bedobott az árokba, a hajamnál fogva ragadott meg. Azt hiszem, nagy örömmel tette tönkre a köntösömet és karmolta össze a bőrömet. Mindenki félt tőle… kivéve engem. Én nem féltem. Csak izgatott voltam, hogy létezik a világon ilyen férfi. Ő az egyetlen, akihez hozzámennék. Végre egy igazi férfi, aki megszerzi, amit akar, és nem ismer félelmet."

A szokatlan „lánykérés" előzménye, hogy Flandria hercegnője, még mielőtt látta volna, fattyúnak nevezte kérőjét, Vilmost, Normandia hercegét.

Fényes Róbert normann herceg és kedvese, Arlette szerelméből született a kezdetben Fattyú hercegnek csúfolt, ám utóbb Hódító Vilmosnak nevezett nagy király. A történelem egyik legnagyobb hadvezérének, Anglia első igazán jelentős uralkodójának életét ismerheti meg az olvasó e fordulatos, izgalmas regényből. Cselszövések, háborúk, szerelmek, családi viszályok és békülések közepette formálódik a középkori Európa.

A történelemformáló események mellett nyomon követhetjük Vilmos és Matilda boldog, kilenc gyermekkel megáldott házasságának történetét is.

Raktári jelzet: H 77 

Krúdy Gyula:  Magyar ​királyok

Tizenhat történelmi tárgyú elbeszélést és regényrészletet tartalmaz a kötet. A főszereplők egytől egyig magyar királyok, Szent Istvántól IV. Károlyig. Krúdy pályája különböző szakaszaiban eleven érdeklődéssel fordult a koronás fők nagyon is emberinek megrajzolt alakjai felé. Különösen szívesen idézte föl a tatárjárás éveit, a dicsőséges Anjou-kort, majd a Mohács utáni kettős királyválasztás országvesztő korszakát. Ferenc József uralkodásának idejéről temérdek írása született, kortársként személyes tapasztalatok vezették tollát az emlékezésben. Prózája kerüli a népszerű történelmi regények sablonjait. Nem törekszik maximális hitelességre sem, de olykor jóval többet mond a régmúltba vesző időkről, mint a szaktanulmányok serege, s ráadásul vonzó olvasmány.

Raktári jelzet: K 96 

 Maria Dahvana Headley:  Királyok ​királynője

I.e. 30-at írunk. Octavianus császár légiói Alexandria kapui előtt állnak. Egy hírnök értesíti Kleopátra királynőt, hogy szerelme, Marcus Antonius önkezével véget vetett életének. A birodalmát kétségbeesetten menteni, szerelmét pedig feltámasztani igyekvő Kleopátra az istenekhez fordul segítségért. Környezetének intéseit figyelmen kívül hagyva megidézi Szahmetet, a halál és a pusztítás istennőjét, akivel végzetes egyezségre jut. Az ezután következő eseményeket még a leghíresebb egyiptomi bölcsek se láthatták előre… Antonius lelkéért cserébe Szahmet magát Kleopátrát követeli. A megszállottá váló egyiptomi királynő mitikus vámpírrá, halhatatlan, különböző alakokat öltő, emberfeletti erővel rendelkező, hol kegyetlen, hol ellenállhatatlan csábító szörnyeteggé változik. A maradék emberségéért harcoló Kleopátra visszaűzi Octavianust Rómába. Bosszúra vágyik, gyermekei után epedezik… és emberi vér után sóvárog. Boszorkányokkal, szörnyetegekkel, istenekkel és hírneves harcosokkal háborúzik. Kleopátra utazása a fáraók sírjától a császári Róma amfiteátrumain keresztül az ősi alvilágig tart, ahol újra találkozik szerelmével, ahol az ember és a ragadozó szörnyeteg közötti harc dönti el a világ sorsát.

Raktári jelzet: H 48

C. W. Gortner:  A ​királynő esküje

„Senki sem gondolta volna, hogy nagy tettekre születtem." Így kezdődik C. W. Gortner, „Az utolsó királynő" és a „Medici Katalin vallomásai" népszerű szerzőjének legújabb regénye. Ezúttal Kasztíliai Izabella, a középkor egyik legbefolyásosabb királynőjének történetét beszéli el.

Raktári jelzet: G 54 

Victoria Holt:  Ellenségem ​a királynő

E regény két meghatározó tizenhatodik századi nő történetét meséli el – egyik Lettice Knollys, a történet mesélője, a Boleyn ágon keresztül Erzsébet királynő rokona –, a másik maga Erzsébet. Erzsébet trónra kerülésével hozzátartozóit pozícióba kívánta helyezni. Lettice az udvartartásban kapott tisztséget, s így közeli kapcsolatba került a királynővel. A két nő hosszú, keserű rivalizálása – akik ugyanazt a férfit szerették –, még Essex tragédiáját követően sem ért véget, s csak Erzsébet halálával fejeződött be. A szerző létező történelmi személyek életének kevéssé ismert drámai részleteit dolgozta fel hallatlanul érdekes regényében.

Raktári jelzet: H 77 

Dulcie M. Ashdown:  Királygyilkosok ​– gyilkos királyok

A Királygyilkosok – gyilkos királyok az európai történelem több mint egy évezredén kalauzolja végig az olvasót, s megismerteti az uralkodóházak tagjai ellen és nemegyszer által elkövetett gyilkosságok indítékaival, eszközeivel és következményeivel. Nincs az a regény, amely felvehetné a versenyt a valósággal: a rejtélyes vagy erőszakos halálesetekkel a fényes palotákban; a zsarnokgyilkosokkal, akik véget vetnek egy dinasztia uralmának, és megváltoztatják a történelem folyását. Ez a lenyűgözően érdekes könyv a karddal és nyíllal, bombával és puskagolyóval, sőt, boszorkányság útján elkövetett gyilkosságok, valamint a többnyire kegyetlen megtorlások igaz történeteit mondja el. A színhelyek is változatosak: Oroszországtól Portugáliáig, Görögországtól Svédországig terjednek. A szerző a brit történelemből hozza a legtöbb példát, de megismerjük az európai történelemben páratlanul kegyetlen és betegesen vérszomjas gyilkost, az oroszok cárját, Rettegett Ivánt is, aki emberek ezreinek haláláért volt felelős.

Raktári jelzet: 940 A 88 

Eleanor Herman:  Királynők ​szeretői

Eleanor Herman a nagy sikerű Királyok szeretői című könyve után ezúttal a koronás hölgyek magánéletét veszi górcső alá. Az elmúlt kilencszáz évben attól a naptól kezdve, hogy az aragóniai királyné, Urraca először lovagolt a csatába oldalán szeretőjével, Pedro Gonzálezzel, addig a napig, amikor Diana és Dodi az utolsó útjukra indultak a házasságtörő asszonyok sorsa éppolyan változatos, mint maguk a nők. Közös bennük, hogy boldogtalan házasságban élték kiüresedett életüket, és házasságtörésük magvát már akkor elvetették, amikor mind természetben, mint műveltségben hozzájuk nem illő férjhez kényszeríttették őket. A királyi házasságokat a nagypolitikai érdek, és nem a szimpátia határozta meg, és bizony gyakran előfordult, hogy az érdekek a hercegnőket visszataszító, szellemileg visszamaradott, vagy férfiasságban hiányt szenvedő férjjel kényszeríttették nászi ágyba… Nagy Katalin cárnő több mint egy tucat szeretőt fogyasztott el. Marie Antoinette minden valószínűség szerint beérte egy udvarlóval is. A hűtlen királynők sorsa a történelem nagy tabutémája.

Raktári jelzet: 940 H 62 

Lorraine Heath:  A ​herceg szeretője

 Hat balsikerű báli szezon után Miss Minerva Dodger úgy dönt, hogy vénlány marad, mert elege van a hozományvadász udvarlókból. Ám hála a Nightingale Klubnak, legalább része lehet egy csodás éjszakában. Ezen a hírhedt helyen a nők álarcot vesznek fel, mielőtt szeretőt választanának. A szemérmetlenül jóképű Ashebury hercege készségesen teljesíti a titokzatos hölgy kívánságait, és Minerva egyre szenvedélyesebb és bensőségesebb viszonyba bonyolódik vele…

A figyelemre méltó képességekkel megáldott Ashe hamar rájön, hogy egyéjszakás kalandja nem más, mint a társadalmi konvenciókra fittyet hányó Miss Dodger. Érdeklődését felkelti a lány éles elméje és merészsége, ezért elhatározza, hogy annak rendje és módja szerint udvarolni fog neki. De hogyan tegye a szépet egy nőnek, akit már elcsábított? És miként bizonyítsa be neki, hogy a féktelen szenvedély csak kezdete az életre szóló boldogságnak.

Raktári jelzet: H 48

Bernard Cornwell:  A ​tél királya 

Bernard Cornwell méltán híres Excalibur trilógiája kiválóan ötvözi a hiteles történelmi tényeket az Arthur- mondák világával. Az újra kiadott három kötet narrátora Derfel Cadarn angolszász harcos, Arthur jobbkeze, Merlin, a legnagyobb druida egykori kegyeltje. Az ő tolmácsolásában elmesélt három lebilincselő történet – A tél királya, Isten ellensége, Excalibur – a sötét középkorba visz vissza bennünket.

A trilógia első részében Uther király halála után belviszályok sújtják a druidák és keresztények lakta Britanniát. A trónon védtelen gyermekkirály, Moldred ül. Arthur, a nagybátyja, Uther törvénytelen gyermeke csak a kisded testőreinek egyike lehet. A hűséges, lovagias Arthurnak, akinek mindennél fontosabb a becsület, miután megküzd a brit királyságok viszályaival, fel kell vennie a harcot a szigetországot fenyegető rettegett germán törzsekkel is 

Raktári jelzet: C 28 

Robin Maxwell:  Az ​elveszett hercegek

A népszerű írónő legújabb regénye a XV. századi Angliába repíti az olvasót, a király elleni összeesküvések izgalmas időszakába. V. Edwardot, a gyermek-királyt megkoronázása előtt III. Richárd a Towerbe helyezteti, és nem sokkal később utána küldi öccsét is. A hercegeket fattyaknak kiáltják ki, majd nem sokkal ezután Richárd elfoglalja a trónt, amelyhez véres út vezet. A kis hercegek hamarosan eltűnnek a Towerből. Vajon megölték őket? Erre sosem derült igazából fény.

Raktári jelzet: M 48 

Hahner Péter:  Hatalmasok ​gyermekkora

Nehéz elképzelni, hogy a történelem híres alakjai egykor ugyanolyan gyerekek voltak, mint bárki. Nem fogadtak szót, rugdalóztak a pad alatt, csúfolódtak, verekedtek. Sokukról feljegyezték, mit tanult, milyen játékokkal játszott, mely gyerekbetegségeken esett át. Hánykor kelt iskoláskorában Napóleon, és hány babája volt Viktória királynőnek? Milyen ruhában ment iskolába Lincoln az első tanítási napon, és mivel ríkatta meg kisöccsét Lenin? Mit csinált Hitler a bizonyítványával, miután három tárgyból megbukott? Hány öltéssel varrták össze Kennedy biciklizés közben szerzett sebeit? Kinek az osztályát jutalmazta a tanár whiskyvel vagy bagóval? Kit itattak másnaposság ellen tejben és csokoládéban felvert tojással, és kit tartóztattak le egyetlen éjszaka alatt négyszer? Lehet, hogy a nagy emberek eleve „nagynak" születtek, és gyermekkorukban is kiemelkedő képességekkel bírtak? Vagy neveltetésük, környezetük tette őket naggyá? Miből lesz a cserebogár? Többek között erre a kérdésre keresi a választ ez a kötet."

Raktári jelzet: 920 H 11 

Cristina Morató: Elátkozott ​királynők

A királynők életét általában romantikus tündérmeseként képzeljük magunk elé. Az őket övező pompa és a népüktől kapott szeretet azonban nem elég ahhoz, hogy feledtesse velük életük viszontagságait. Nem adhatták át magukat a szerelemnek, hiszen házasságuk államügy volt, és személyes tragédiáikon kívül egy birodalom terhe is nyomta vállukat.

Az Elátkozott királynők hat izgalmas, fény- és árnyoldalakkal teli sorsot mutat be. Sissi császárné küzdelme a depresszióval és az anorexiával, Krisztina svéd királynő megbotránkoztató viselkedése és szabadság utáni vágya, Marie Antoinette és Alekszandra Romanova tragédiája, Viktória királynő és Eugénia császárné nehéz időkben is méltósággal betöltött szerepe mind megmutatja az uralkodónők szorongásait, boldogtalanságát, magányát. Christina Morató a Rebellis dívák után ismét a távolról irigyelt életek színfalai mögé nyújt betekintést, ezúttal a történelem áldozatává váló, elátkozott királynők életéről rántja le a leplet.

Raktári jelzet: 920 M 87 

John Rogerson:  Ószövetségi ​uralkodók krónikája

A Krónika sorozat legújabb kötete Ábrahámtól Heródesig a történelem ismertebb és jelentős eseményeit és hangsúlyos egyéniségeit vonultatja föl. Csaknem másfél évezred történelmének leírásával az Ószövetségi uralkodók krónikája bemutatja Izrael uralkodóit a pátriárkák, a bírák és az egyesített királyság korán át egészen a babilóni fogság, majd a perzsa, a görög és végül a római fennhatóság koráig.

Az Ószövetségi uralkodók krónikája életrajzok és portrék sorát rajzolja fel, és a hagyomány ködét eloszlatva próbálja megeleveníteni az ismerős nevek mögött rejtőző alakokat: Mózest, Dávidot vagy Salamont. Vajon léteztek a valóságban is? Mit tudunk róluk? Ebben a kötetben a szerző tetteik, sikereik, kudarcaik és koruk összefüggésébe helyezi személyiségüket. Megismertet a legbefolyásosabb prófétákkal is, Ézsajással, Jeremiással, Ezékiellel és Illéssel, akik szigorú bírálatot mondtak az uralkodók erkölcsi botlásai, vétkei fölött.

A kötet bepillantást enged a mai bibliakutatás legfontosabb vitás kérdéseibe is, például a bibliaértelmezés körüli ellentétes nézetekbe, illetve abba, mennyire befolyásolják a régészet eredményei az Ószövetség értelmezését.

Időrendi táblázataival, részletes adataival, idézeteivel az Ószövetségi uralkodók krónikája lebilincselő történelmi olvasmány, nélkülözhetetlen kézikönyv, és nem utolsósorban annak a népnek a históriája, amely cselekedeteivel nem múló hatást gyakorolt a világ történelmére, és írók, képzőművészek számára jelentett ihletforrást évszázadokon keresztül.

Raktári jelzet: 931 R 77 

 Sz. Jónás Ilona: Barbár ​királyok

Az antik birodalmak bukása, s ezzel együtt a kultúra hanyatlása, az anyagi és szellemi értékek pusztulása jellemzi azokat az évszázadokat, melyeket a népvándorlás koraként jegyez a történelem. A kora középkorban Európában megjelenő különböző germán törzsek, illetve az ázsiai eredetű hunok lovas-nomád törzsének vezérei, a honfoglaló királyok életrajzaiból a két civilizáció konfliktusokkal teli találkozása is kirajzolódik. A kötetben a legendás „barbár" hódítók: a gót Alarich és Athaulf, valamint a hun Attila mellett Theodorich keleti gót, Geiserich vandál, Gundobad és fia, Zsigmond burgund, Chlodvig és Clothar frank, Siegebert austrasiai és Alboin longobárd király alakja elevenedik meg. Az általuk vezetett új, harcos népek és a római civilizáció – sokszor véres – harcaiból épült fel a középkori Európa kultúrája.

Raktári jelzet: 940 J 71

 Pálosfalvi Tamás:  Hunyadi ​Mátyás

A Kossuth Kiadó történelmi sorozata a magyar államiság ezeréves történetéből tizennyolc olyan személyt mutat be, akik uralkodóként, politikusként vagy "szürke eminenciásként" Magyarország és a magyarság sorsát meghatározó módon irányították - olykor kedvezőbb, máskor szerencsétlenebb irányba. A Romsics Ignác főszerkesztő nevével fémjelzett sorozat szerzői az adott korszak, illetve személyiség elismert történész szakértői. A kötetek gazdag képanyaggal, korabeli dokumentumokkal illusztrálva állítják az olvasó elé ezeket a sorsfordító egyéniségeket.

A sorozat történelmünk kezdeteitől a rendszerváltásig bemutatja a kiemelkedő, sorsfordító történelmi személyiségeket. Kitűnő segítség diákoknak, tartalmas és színes olvasmány a magyar történelem iránt érdeklődőknek.

Raktári jelzet: 943.9 P 21

Wilbur Smith:  A ​fáraó

A FÁRAÓ az egyiptomi történetek új része, A SIVATAG ISTENE folytatása. Harminc év elteltével folytatódik a történet. Taita vezette egyiptomi seregek már-már végső vereséget szenvedtek a hikszoszoktól, amikor egy idegen, spártai hajóhad élén segítségükre siet Zarasz. Egyiptom trónjáért véres harc folyik, mert sok a várományos, akik egymás életére törve akarják azt megszerezni.

A végső győzelmet Ramszesz aratja, aki időközben beleszeret unokatestvérébe a szépséges Szerrénába. A trónra lépés és a házasság még áldozatokat és nem kevés gyötrelmet követel, de végül úgy látszik, hogy minden beteljesedik.

Raktári jelzet: S 68 

C. Tóth Norbert:  Magyarország története 6.- Luxemburgi Zsigmond uralkodása 1387-1437

Rövid nemzetközi kitekintés után a kötet bemutatja, milyen körülmények között került a magyar trónra Luxemburgi Zsigmond, aki uralkodása első felében a török kiszorítását tekintette a legfontosabb célnak. A polgárháborús viszonyok megszüntetése, a belpolitikai konszolidáció megteremtése után a király már Európa vezető uralkodójaként ült a német-római császári trónon.

Raktári jelzet: 943.9 T 77 

 Javier Moro:  Indiai ​szenvedély

1908. január 28-án egy tizenhét éves spanyol lány pazarul feldíszített elefántháton vonul be egy kis észak-indiai városba. A lakosság apraja-nagyja kisereglik az utcára, hogy lerója tiszteletét az újdonsült hercegné előtt, akinek oly fehér a bőre, akár a Himalája hava. A tündérmese Anita Delgado, az ifjú andalúz táncosnő és a dúsgazdag kapurthalai maharadzsa, Dzsagadzsit Szingh esküvőjével kezdődik, majd fokozatosan kibontakozik előttünk egy két évtizedes, szerelemmel és ármánnyal átszőtt történet, melynek során feltárul a maharadzsák aranyba foglalt, drágakövekkel kirakott, csudálatos cirkuszi porondja, ahol az erotikus bacchanáliáktól kezdve a tigrisvadászatokon át a Rolls Royce gyűjteményekig a legkülönfélébb szemkápráztató dolgok ejtik ámulatba a látó olvasót. Megismerhetjük egy elszegényedett kisnemesi családból származó, félanalfabéta lány dicsőséges felemelkedésének históriáját, lelkének valamennyi rezdülését, örömteli és mély fájdalomba fojtott pillanatait. A huszadik század elejének egyik legizgalmasabb szerelmi kapcsolatáról mesélő regényben a dokumentarista hűséggel ábrázolt valóság szépen simul bele a szépirodalmi elbeszélés finoman szőtt, színes fátylába.

Raktári jelzet: M 91

George R. R. Martin:  Királyok ​csatája

Hogyan veszi fel a küzdelmet a világ másik végére száműzött királynő a szétesett és megosztott birodalom felett uralkodó gonosz démonok és gyilkosok ellen? Ki is valójában a titokzatos, álruhában rejtőző kisfiú? A Jó vagy Rossz képviselői nyerik meg végül a legöldöklőbb, legkegyetlenebb csatákat? Sikerül-e a szörnyű káoszt újra békévé varázsolni?

A Királyok csatája a vad mulatságok és véres megtorlások világába repít el bennünket. Ebben a mesében fivér fivér ellen támad, éjszakánként pedig félelmetes kísértetek suhannak át a lombok közt. A káprázatos Holdhegység sziklái közt vademberek, veszedelmes boszorkányok és méregkeverők ereszkednek le, hogy feldúlják az addig békés vidéket.

Vérfertőzés és apagyilkosság, alkímia és merénylet – e kegyetlen világ dicsőségének ára csak a vér lehet.

A Királyok csatája merész, ötletes és bámulatos képzelőerővel megalkotott regény, kápráztató szépség és határtalan bűvölet hajtja át. Hamisítatlan és felejthetetlen izgalom – elejétől a végéig.

Raktári jelzet: M 36

Jeanne Kalogridis:  Medici ​Katalin, a démoni királyné

Az Én, Mona Lisa és a Borgia menyasszony szerzőjének új regénye egy szenvedélyes királyné történetét meséli el. Medici Katalin – Nostradamus bizalmasa, Mária skót királynő fondorkodó anyósa és a Szent Bertalan-éjszakai mészárlás eltervezője – a történelem rettenetes uralkodóinak egyike.

A nagy tekintélyű firenzei családba született lányt mesésen gazdag örökössé teszi szülei korai halála, ám a városállamot súlyos konfliktusok szakítják ketté, Katalint bebörtönzik, majd amikor kiszabadul, férjhez adják a francia király jóképű középső fiához, Henrikhez.Katalin megcsalt, sokáig gyermeket szülni képtelen asszony lesz, aki mágiához folyamodik, hogy elnyerje férje szerelmét és termékennyé váljon. Ennek azonban meg kell fizetnie az árát: a

határtalan szeretet könyörtelen démonná torzítja.

Raktári jelzet: K 13 

Helen Rappaport: A négy nővér

1918. július 17. Négy fiatal nő lesétál annak a jekatyerinburgi háznak a pincéjébe, amely egy ideje már az otthonuk és börtönük. Közülük a legidősebbik huszonhárom, a legfiatalabb mindössze tizenhét éves. Szüleikkel és öccsükkel együtt valamennyiüket brutális módon meggyilkolják. Bűnük csak annyi, hogy minden oroszok cárjának és cárnőjének a lányai.

Helen Rappaport, a jeles életrajzíró az eddigi leghitelesebb beszámolót tárja elénk e könyvében Olga, Tatyjana, Marija és Anasztaszija nagyhercegnőkről. A lányok saját leveleiből és naplóiból merített, eleven képet fest életükről a Romanov-dinasztia végnapjaiban. Úgyszólván ez az első alkalom, hogy végigkövethetjük életútjukat a roppant kiváltságos, mégis erősen zárt világban, a jórészt egyszerűen eltöltött gyermekévektől kezdve a fiatal nővé érlelődésig, miközben megismerkedünk első romantikus szerelmeikkel, reményeikkel és álmaikkal, legvégül a forradalom és rettenetes következményei okozta traumával. Ez a lebilincselően olvasmányos, alapos kutatásokra épülő és mélységesen megindító könyv valósággal megszólaltatja a lányokat, és történetükkel csaknem egy évszázaddal a haláluk után is megrendíti az olvasókat. 

Raktári jelzet: 920 R 37