Tematikus ajánlók
Könyves ABC - ábécé szerint a könyvrengetegben. Magyar kortársak közelről "H"
Folytatjuk januárban indult Könyves ábécé sorozatunkat. Szeptemberben a "H" kezdőbetűs kortárs magyar szerzőket vettük górcső alá. Bízunk benne, hogy talál kedvének, ízlésének tetsző könyvet, és bátran ajánlja ismerőseinek magyar kortársait olvasásra.
Horváth Péter: Szerelem első vérig
Horváth Péter 1951-ben született Budapesten. József Attila-díjas író, a Szabad Művészek doktora. Számos színdarabot, hangjátékot, dalszöveget, musicalszövegkönyvet írt, mint például A padlás, Valahol Európában.
A Szerelem első vérig című könyv és a film nagy népszerűségnek örvendett a megszületése idején. Generációk nőttek fel a regényen és az abból készült mozin, "a magyar Házibulin". A szerző bármikor képes megszólítani a fiatalokat, könyvében minden benne van, ami a sava-borsa ennek a világnak: szélsőséges érzelmek és elsöprő szerelmek, öngyilkossági kísérlet és vad ágyjelenet, lazaság és bátorság, zenekar-alapítás, kitörés és lázadás. Füge, a szaxofonos fiú és Ágota, a gimnazista szűz halálosan egymásba zúgnak. vajon hány sebet bír el, és feledhető-e az első szerelem?
Raktári jelzet: H 91
Homonnay Gergely: Puszi, Erzsi!
Homonnay Gergely 1969-ben született Gyulán. Dolgozott fordítóként, egy fotóügynökségnél, tanított gimnáziumban, és éveken keresztül újságíróként működött. Első írásai balettkritikák voltak. önyvei, a Puszi, Erzsi!, valamint Az elnökasszony egyaránt „macskaperspektívából" mutatják be a gazdi viszonyát kisállatához, illetve a politikai életet.
Erzsébet Fenevadova minden idők legnagyobb celebritása. Egy igazi bundás királynő, szőrös fülű, bajszos díva, szupermodell, politikai szakkommentátor asszony… Sokoldalúsága szinte felsorolhatatlan, bölcsessége káprázatos – többek között ezért is teljesen jogos várományosa az elnök asszonyi posztnak. Hívei tudják, hogy életük Erzsébet útmutatásai nélkül mit sem érne. Nagyságát gyakorta versben is megéneklik, az írástudatlanok pedig Erzsébet kifinomult ízlésének eleget téve tonhalban fejezik ki mélységes tiszteletüket. Erzsébet jelenleg Budán, a Hotel Wardrobe Wellness Superior***** Elnöki Lakosztályában él. Sajnos szingli. Pillanatnyilag csak egyetlen, hozzá méltatlan udvari szolgálója, Gergely, próbálja megteremteni a kivételes nagyságához illő körülményeket.
Raktári jelzet: H 79
Hidasi Judit újságíróként kezdett dolgozni, de televíziós szerkesztőként több csatornánál is dolgozott. A regényének az alapját még 15 évesen írógépen lepötyögött történet adja. Gyerekek és szülők, barátok és szerelmek történetét ismerhetjük meg az Április út-ban, de bepillanthatunk a 90-es évek kisvárosi életébe, majd Budapest mindennapjaiba is.
A kilencvenes évek elején egy kisvárosban találkozik először Kovács Vera és Csenger Bálint. Mohón és szenvedélyesen szeretnek egymásba, de az élet közbeszól. Tizenöt év múlva újra találkoznak a nyüzsgő Budapesten. Bálint felelősségteljes, de magányos orvossá vált, míg Vera pizzafutárként dolgozik.
Vera közel tíz éve szakította meg a kapcsolatot a szüleivel, amikor felbukkan a húga, hogy meghívja az esküvőjére. Vera újra kitárja az ajtaját és a szívét: gyógyulást keres. Ezen az úton barátokra lel, és visszatér az életébe a szerelem is. Így, Bálinttal egymás kezét fogva próbálják feldolgozni egy régi nyár fájdalmas eseményeit.
Hidasi Judit csodálatosan felemelő sorozatának első regényéből kiderül, mi történik, ha egy tragédia miatt el kell válnod attól, akit szeretsz. Történet az elengedésről, a gyógyulásról és a család erejéről.
Raktári jelzet: H 69
Halász Rita 1980-ban született Budapesten. Író, művészettörténész. Rendszeresen publikál az Élet és Irodalomban, a Jelenkorban, az Alföldben.
Vannak mondatok, amelyeknek soha nem volna szabad elhangzaniuk. Vannak dolgok, amelyeknek soha nem volna szabad megtörténniük. Vera fuldokol a házasságában, és egy durva veszekedés után elköltözik a férjétől két kisgyerekével. Döntenie kell: megpróbálja rendbe hozni a házasságát, vagy újrakezdi az életét, és megtanul ismét szabadon lélegezni.
Halász Rita kíméletlen pontossággal tárja fel egy harmincas pár kapcsolatának alakulását és válságát, majd a súlyos szembesülésekkel terhes kivezető út állomásait. Nem kendőz el semmit, és nem szolgáltat igazságot senkinek. Az első személyű elbeszélés mondatai feszesek, felkavaróan őszinték és élesen ironikusak. A traumatikus élményeket mesékkel, a valóságost irreálissal, álomszerűvel, súlyos témáit humorral, a feketét fehérrel keveri.
Vegyünk egy Mély levegőt, felszabadít.
Raktári jelzet: H 20
Hajdú-Antal Zsuzsanna: Léggömbök
Hajdú-Antal Zsuzsanna 1984-ben született Budapesten. Magyar nyelv és irodalom-pedagógia szakos tanár. Kiskora óta szenvedélye az írás. Első könyve a Léggömbök, mely központi témája egy nehézségekkel teli első szerelem és a felnőtté válás. Hősei átlagos, idealizálástól mentes karakterek, akik szembesülnek tetteik hosszú- és rövidtávú következményeivel.
A nehezen barátkozó Dorka (becenevén Indián) egy szűkös panellakásban él nagyhangú édesapja és túlérzékeny édesanyja egyetlen gyermekeként, míg osztálytársa, a hideg jómódban felnövő, szelíd Matyi életének legnagyobb eredménye, hogy alacsony termete ellenére a középiskola legjobb kosarasaként tartják számon. Dorka és Matyi szerelme viharos erővel csap le mindkettejükre, és Dorkának nem csak meg kell tartania Matyi súlyos titkát, de hamarosan szembe is kell néznie a felnőtté válás nehézségeivel.
Raktári jelzet: H 12
Horváth Viktor 1962-ben született Pécsett. Novellákat, versfordításokat, regényeket publikál.
A Török tükör időutazásra hívja az olvasót a 16. századba, a félelmetes Szulejmán szultán frissen meghódított tartományába – Magyarországra. Egy féktelen török kamasz szemével látjuk két nagy birodalom bizonytalan határvidékét, naptárak, adórendszerek, nyelvek, írások, szentírások, pénzek és hagyományok színes vásárát; találkozunk királyokkal, császárokkal, hatalmas szultánokkal, magyar főurakkal, oszmán bégekkel, kereskedőkkel, polgárokkal, falusi bírókkal, sőt néha még angyalokkal és dzsinnekkel, furcsa repülő szerkezetekkel is. Látjuk, ahogy Pécs városát meghódítja az Ezeregyéj mesevilága, az utcákon feltűnnek a tevék, a kertekben a kajszi és a füge, az erdőkben a rablók, felépül az első dzsámi és török fürdő. Ez a regény azoknak szól, akik elvágyódnak, akik szerelmet és harcot, hűséget és árulást, kalandot és utazást akarnak, veszedelmet és menekülést, könnyeket és mézet. Akik meg akarják tudni, milyen volt a világ ötszáz éve, és akik szeretik, hogy akkor az élet nem volt sem szebb, sem rosszabb – más volt.
Raktári jelzet: H 92
Háy János 1960-ban született Vámosmikolán. A gimnázium megkezdésével belevetette magát a fővárosi életbe, a kortárs alternatív kultúrába, és itt vett részt első ízben olyan rendezvényeken, melyek nagy hatással voltak későbbi munkásságára. A gimnáziumban erősen vonzotta az irodalom, azonban a rossz jegyek (irodalom kettes) eltántorították attól, hogy később ebben az irányban folytassa felsőfokú tanulmányait. Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar orosz–történelem szakán végzett, majd néhány év tanítás után szakított tanári pályájával. Több ízben jelentek meg rajzai és festményei, ezen felül maga illusztrálja könyveit, készíti el azoknak borítóit.
Háy János A Gézagyerekről:
„Gondoltam, ha egyszer drámát írok, akkor majd igazi hosökrol fogok. Kerülöm a polgári vircsaftot (kit érdekelnek a polgárok – engem nem), a lestrapált, kiábrándult feleségeket, a szereto után nyáladzó negyvenes férjeket. A kispályás konyhai jeleneteket, aztán este az ágyban: Akarsz? Nem. Tulajdonképpen én sem. De ki lesz az én Hamletem, Learem, Macbethem és Othellóm? Kik lesznek az én hoseim. Törtem a fejem. Olyan hülyén néz ki az ember, amikor töri a fejét: összevissza ráncolja a homlokát, meg borzolja a szemöldökét és annyira komoly képet vág, hogy a gyerekek átmennek a túloldalra, ha meglátják. Így koslattam az utcán, mikor kilépett a Banda Lajos, meg a Herda Pityu a kocsmából. A Pityu éppen azt magyarázta a Lajosnak, hogy ennél szarabb világ biztosan nincsen, mert ha szarabb lenne, akkor már rég fölrobbant volna. Ott van az a szegény Géza is, mondta. Hogy mi történt vele. Néztem a Bandát, meg a Herdát, ahogy beszélnek a Gézáról, a Gézagyerekrol. Igazi hosök voltak, bár nem úgy voltak öltözve, mint a görög tragédiákban, meg a faterjuk se volt király, meg herceg. Ócska munkáskabátban jártak."
Raktári jelzet: H 45