Emily Bold regényének története olyan, mint egy töltött bonbon. A főszereplővel való történések kapcsán a múltbéli titkok úgy buggyannak elő, mint amikor a kíváncsiságtól zakatoló szívvel beleharapunk egy töltött bonbonba, hogy megtudjuk, milyen ízvilág rejtőzködik a csokimáz alatt.

A fiatal és karakán Amy Bishop-ra imádott nagyapja ráhagyja csokoládéüzemét. Amy nagy lendülettel vetné bele magát a bonbongyártásba, ám hamar kiderül, hogy a csokipralinék mellé tekintélyes mértékű - az a bizonyos hárombetűs - nehézség is társul hagyatékként. Csőd…

A régi manufaktúra jelenleg az életben maradásért folytat küzdelmet, melynek kimenetele külső segítség nélkül borítékolhatóan a totális összeomláshoz vezetne. Ezért egy nagyvállalat, nevezetesen a Sugar Tale Corporation szeretné átvenni a tulajdonosi jogokat, átszervezni, modernizálni. A vállalatot a bosszantóan jóképű Ryan Scandrik képviseli, aki szakmájában kimagasló szaktekintélynek számít.

Amy határozottan elutasító a férfi minden modernizációs elképzelése kapcsán. Állandóan heves vitákba kerülnek egymással. Amy elhatározza, hogy egy pillanatra sem könnyíti meg ennek az arrogáns, kibírhatatlan, ám annál vonzóbb alaknak a helyzetét. Meg kell menteni az örökségét!

Amy kétségbeesésében nagyapja egykori barátjához, Kendrához fordul tanácsért. Ám azt nem is sejti, hogy ezzel a beszélgetéssel milyen régi titokra is derül fény.

Kedves Olvasó! Óva intem attól, hogy éhesen kezdjen bele!

A könyvet ajánlja: dr. Szabó Katalin

Július 7-én van a csokoládé világnapja. Legalábbis az egyik. Franciaországban július 11-ét tekintik csokoládénapnak. Amerikában viszont szeptember 13-án ünneplik e mennyei édességet. Emellett csokoládénapot tartanak még január 10-én (étcsokoládé), július 28-án (tejcsokoládé), szeptember 22-én (fehér csokoládé), vagy december 16-án (a csokoládéval bevont akármi napja). Nincs még egy ilyen termék, melynek ennyi nyilvántartott ünnepnapja lenne.

De, hogy telhetetlenségünket tovább fokozzuk: miért korlátoznánk az ünneplésben (jutalmazásban) magunkat e pár naphoz? Hiszen a csokoládét mindenki szereti, örömünket leljük fogyasztásában, így méltó arra, hogy minden egyes nap ünnepeljük.

Valószínűleg kevesen tudjuk, hogy a csokoládé története azték gyökerekre nyúlik vissza. Még kevesebben vagyunk tisztában azzal, hogy Európában a 16. században milyen mészárlások és kegyetlen kizsákmányolás útján vált ismertté. 

A csokoládé kezdetekben csak ital formájában létezett és fogyasztották. Ezekben az időkben a pépesített kakaó nem volt olajmentesített, illetve finomított. A víz és az őrölt kakaó gyorsan különvált egymástól. A kakaó nem oldódott fel, hanem lesüllyedt az edény fenekére és csomós, sűrű réteget képezett. Idővel kikísérletezték – rabszolgák bevonásával -, hogy a víz állandó kevergetése némileg javít ezen a kellemetlen jelenségen. Ám az újítások dacára, Angliában ekkortájt még „disznóknak való lének" titulálták, a közkedveltség sikere még váratott magára. Ezzel szemben Spanyolországban gyorsan megkedvelték az új italt. Elterjedéséhez az is hozzájárult, hogy az egyház a böjt idején is fogyaszthatónak nyilvánította. A csokoládé lassan beépült a mindennapos táplálkozásba, a reggeli elengedhetetlen tartozéka lett. A spanyol monopólium majd' 100 évig érvényesült Európában, ám a 17. sz. első felében fokozatosan veszített elsődlegességéből. 

Spanyolország Habsburg kapcsolatai révén az ital ismertté vált Németországban, Ausztriában és Németalföldön is. A csokoládéfogyasztás az udvar belső berkeire korlátozódott, csak az udvar tagjai voltak hivatalosak egy pohár csokoládéra. A dinasztikus politikában újabb fordulat akkor állt be, amikor VI. Károlyt – aki III. Károlyként uralkodott Spanyolországban – német -római császárrá választották meg, és Madridból Bécsbe költöztette az udvartartását. Az udvarral együtt érkezett a csokoládé élvezete, és Bécs hamarosan híresség vált az egy pohár hideg vízzel együtt szervírozott forró csokoládéiról, majd később a Sacher Hotelből hódító útjára induló Sacher tortáról. A csokoládé ilyen formában az 1650-es években ért Londonba, és viszonylag hamar népszerűvé vált. Olyannyira, hogy a 18. században ugrásszerűen megnőtt a csokoládéfogyasztás. A század elején csak a gazdagok engedhették meg maguknak, mert a kakaót alaposan megadóztatták. Aki a törvényt kikerülte alapos pénzbüntetésre vagy sötét börtönévekre számíthatott. Ám a magas adók ellenére a csokoládé vonzereje győzedelmeskedett. Az 1850-es években nagymértékben megnövekedett a kakaó behozatala, ami nemcsak hozzáférhetővé tette a csokoládéfogyasztást, de egyben kitűnő üzletet is kínált. 

Amerikában 1765-ben dr. James Baker és John Hannon nyitotta meg az első csokoládégyárat Massachusetsben. Az előbbi unokája, Walter alapította meg a Walter Baker Companyt, és a Baker's márkenevet a mai napig úgy ismerik, mint a minőségi csokoládé szinonimája. A nyugati parton ezzel szemben Ghirardelli név vált szállóigévé. 

Napjainkban a csokoládé valószínűleg az Egyesült Államokban a legnépszerűbb a világon. Itt az ízesítők versenyéből is messze a csokoládé kerül ki győztesen. Ennek érdekében egy kakaógyáros tette a legtöbbet. Milton Hershey, akit az 1893-as chicagói világkiállításon annyira lenyűgöztek a németek által kiállított csokoládégyártó gépek, hogy felvásárolta az egészet, és kísérletezésbe kezdett. 1903-ban épült fel az első csokoládégyára. 

A csokoládék között a Hershey olyan közismert, mint a Coca-Cola. Hershey 1894-ben dobta piacra az első tábla csokoládét. Vállalkozó szelleműként ő volt az első gyártó, feltalálta a mandulás tejcsokoládészeletet, illetve, aki szilárd növényi zsiradékok felhasználásával annyira meg tudta emelni a csokoládé olvadáspontját, hogy az abból készült termékei a legforróbb nyarakon is eladhatók maradtak. Aminek mi, így 2022-ben, a tomboló nyár kellős közepén, nagyon hálásak lehetünk.  

Felhasznált forrás: 

Jill Norman: Csokoládé - csokoládékedvelők kalauza finomabbnál finomabb receptekkel
Raktári jelzet: 663 N 81

Nagy csokoládé könyv: kakaó, csokoládé, cukrászat, bonbonkészítés, desszertek és italok
Raktári jelzet: 663 N 15

Chantal Coady: Csokoládé – Ínyencek kézikönyve
Raktári jelzet: 663 C 24