Az idő…ez a fura többdimenziós valóság, amelyben élünk. Élhetünk benne fogolyként rabságra ítélve az idő börtönében, de élhetünk vidáman és örömmel az időt meglovagolva a jövőt fürkészve. Az életünknek vannak rövidebb és hosszabb időszakai. Az egyikben elintézünk hétköznapi teendőinket, máskor viszont véghez viszünk nagy dolgokat. Most arra invitáljuk kedves olvasóinkat, hogy engedjenek az idő azon tettekre sarkalló hatásának, amikor egy jó könyv az idő bűvöletébe ejt bennünket az olvasás által. 

Jó olvasást kívánunk!

Matt Haig: Ha megáll az idő 

Tom Hazard veszélyes titkot rejteget: hiába tűnik átlagos negyvenegy éves férfinak, egy ritka betegségnek köszönhetően évszázadok óta életben van. Előadott Shakespeare-rel, hajózott Cook kapitánnyal és koktélozott Fitzgeralddal – de most már leginkább úgy szeretne élni, mint bárki más.
Tom az életben maradáshoz mindig új identitást vesz fel, és ezúttal tökéletes álcát választ: történelemtanárként kezd dolgozni egy londoni középiskolában, ahol úgy mesélhet a gyerekeknek a háborúkról és boszorkányüldözésekről, mintha nem is lenne ezekről személyes tapasztalata. Megpróbálhatja megszelídíteni a múltat, de az bármelyik pillanatban utolérheti. Egyvalami pedig tilos számára: nem eshet szerelembe.

A Ha megáll az idő korokon átívelő és kortalan romantikus történet arról, milyen érzés elveszíteni és megtalálni magunkat, és arról, hány életet kell leélnünk, mire megtanulunk élni.

Jelzet: H 11

Rüdinger Vaas: Hawking új univerzuma 

Mi okozta 13,7 milliárd évvel ezelőtt az ősrobbanást? Fogas kérdés-jóllehet a Világegyetem azóta eltelt történetét sokan kimerítő alapossággal tanulmányozták. Most azonban Stephen Hawking és munkatársai megkísérelték az emberi tudás végső határát is legyőzni. Volt-e a térnek, az időnek, az anyagnak és az energiának valamilyen kezdete, vagy öröktől fogva léteznek? Értelmes-e egyáltalán az a kérdés, hogy mi történt az ősrobbanás előtt? És milyen szerepe van az embernek a kozmoszban?

Rüdiger Vaas német tudományos újságíró évek óta figyelemmel kíséri Stephen Hawking kutatásait, többször személyesen is találkozott a tudóssal. Könyvében érdekfeszítően, ugyanakkor közérthetően számol be korunk leghíresebb kozmológusának legújabb elméleteiről és kutatási témáiról.

Jelzet: 520 V 10 

Peter James: Az idő rabságában

Egy ​betöréses rablás során tízmillió font értékben tűnnek el antik tárgyak egy idős brightoni hölgy otthonából, aki a rablók brutális bántalmazásának következtében belehal sérüléseibe. Az ügyben nyomozást indító Roy Grace főfelügyelő meglepve tapasztalja, hogy a meggyilkolt hölgy családja számára az antik tárgyak nem tűnnek túl értékesnek, annál inkább egy régi zsebóra.
Az áldozat kilencvenöt éves öccsét, Gavin Dalyt az óra elvesztése arra sarkallja, hogy a törvénnyel mit sem törődve maga induljon el a családi ereklye felkutatására. A férfinak valami rejtegetnivalója van és egy ígérete, amit meg akar tartani.
Az óra ír származású édesapjáé volt, akit 1922-ben raboltak el a New York-i kikötőkben dúló bandaháborúkban szerzett ellenségei, akik a kisgyermek Gavin édesanyját is megölték. Az idős férfi úgy érzi, tartozik szülei emlékének annyival, hogy az órát visszaszerezze, ezért idős kora ellenére is vállalja a kockázatot.
Grace főfelügyelő, miközben az idővel és a törvénykerülő utakat járó Gavinnel versenyt futva próbál megakadályozni egy újabb gyilkosságot, először a brightoni régiségkereskedelem alvilágában, majd New Yorkban nyomozva találkozik élete eddigi legveszélyesebb ellenfelével, akinek már nincs semmi vesztenivalója.

Jelzet: J 26

Karen White: Köztes idő 

„Élünk ​és szeretünk. Lehetőséget kapunk arra, hogy ajtókat nyissunk ki vagy csukjunk be. Ez minden, amink van, és ez elég is."

Eleanor Murray soha nem felejti el Edisto Islanden töltött gyermekkorát, amikor édesapja még élt, és osztozott vele zene iránti szenvedélyében. Mostanra azonban minden boldog emléket elhalványít a bűntudat. Eleanor magát okolja, amiért nővére tolószékbe kényszerült, és mintha ez még nem lenne elég: szerelmes nővére férjébe is.
Hogy a családot anyagilag segítse, Eleanor nappal egy charlestoni befektetési cégnél dolgozik, esténként pedig a zenélésbe menekül, és a közeli bárban zongorázik. Egészen addig, amíg a főnöke új lehetőséget nem kínál neki: idősödő nagynénjét, Helenát kellene gondoznia Edisto Islanden. Eleanor tehát lehetőséget kap, hogy visszatérjen oda, ahol élete legboldogabb időszakát töltötte, és osztozzon a zene iránti szeretetben a gyászoló Helenával, aki nemrégiben, rejtélyes körülmények között veszítette el húgát.
Helena és a nővére a háború sújtotta Magyarországról menekült el 1944-ben, és a békés szigeten leltek menedéket. Ahogy az idős asszony és Eleanor összebarátkozik, mind több titokra derül fény a régmúltból, s ez mindkettejüknek segíthet abban, hogy végre szembe tudjanak nézni a fájó emlékekkel, s lezárják, amit le kell zárni…

Jelzet: W 66 

Lee Smolin: Az idő újjászületése 

A könyv izgalmas felfedezőútra, intellektuális kalandra hív a tudományos gondolkodásból mára szinte teljesen eltűnt idő nyomában: Lee Smolin, a neves elméleti fizikus, korunk egyik nagy gondolkodója és közéleti személyisége radikálisan új nézőpontot mutat be az idő természetéről és a kozmoszról.

Jelzet: 530 S68 

GIorgio Vasta: A megfogható idő

Giorgio ​Vasta különös sodrású regényének cselekménye mintha időn és téren kívüli helyzetben haladna előre, holott tudjuk, hogy Palermóban járunk, mégpedig 1978-ban. A háttérben egész Olaszország a tragikus Aldo Moro-üggyel foglalkozik, míg az előtérben néhány kiskamasz az élet olykor fényes, többnyire azonban inkább sötét és nyirkos sikátoraiba tesz felfedezőutakat. A Vörös Brigádok mintájára titkos erőszaksejtet alapítanak és eleinte ártalmatlannak tűnő agresszió-kísérleteiket a brutalitásig, a legridegebb, legmegdöbbentőbb kegyetlenségig radikalizálják. Egyfajta kései, dél-olasz Witman fiúk kerekedik ki a három bajtárs történetéből, és habár már az elején tudjuk, hogy sírás lesz a vége, mégis, Vasta sajátos költői nyelve, a lélek metamorfózisára, és nem csak intellektuális, de nagyon is fizikai kríziseire figyelő elbeszélői attitűdje akkor is képes meglepni az olvasót, ha az úgy gondolja, mindent látott már. Nem mondom el, hogy Morót megettem, majdnem megettem, hogy éreztem,…

Jelzet: V 60

María Duenas: Öltések közt az idő  

Nemzetközi ​sikerkönyv egy látszólag hétköznapi asszonyról, aki tehetségét és bátorságát arra használja fel, hogy elismert divattervezővé, majd a második világháború alatt a szövetségesek titkos ügynökévé küzdje föl magát.

A máris európai bestsellernek számító Öltések közt az idő azok közé a ritka, gazdag szövetű regények közé tartozik, amelyek az utolsó oldalig fogva tartják az olvasót. María Dueñas megmutatja, milyen az, amikor egy mesteri mesélő magával ragadja az embert.

Az ifjúság és a felnőttkor között…
Sira Quiroga tizenkét éves korában annak a stúdiónak a padlóját söprögeti, ahol egyedülálló édesanyja varrónőként dolgozik. Tizennégy évesen csöndesen megkezdi tanoncidejét. Huszonéves korára kitanulja a szakma csínját-bínját, és eljegyzi magát egy szerény kormánytisztviselővel. De minden megváltozik, amikor két karizmatikus férfi robban be váratlanul takarosan eltervezett életébe: egy vonzó kereskedelmi ügynök és az apa, akit még sosem látott.

Jelzet: D 93

Maurice Blanchot: Mikor eljön az idő 

Egy különös szerelmi háromszög történetét dolgozza fel Maurice Blanchot válogatott műveinek újabb kötete, egy férfi és két nő féltékenységgel és vágyakozással teli közös életét, a három szereplő közötti találkozásokat és összetűzéseket, érintéseket és bántásokat. A végeredmény egy titokzatos tudatregény, mely az élet alapvető kérdéseire, az emlékezésre és a felejtésre keresi a választ.

Jelzet: B 69 

Félix J. Palma: Az idő térképe

Londonban ​vagyunk, 1896-ban: szinte naponta áll elő a tudomány valami újabb csodálatos felfedezéssel, és H. G. Wells népszerű regénye, „Az időgép" hatására már az is elképzelhető, hogy az ember utazzon az időben. Sőt a Murray Időutazások nevű cég már éppen szervezi az első ilyen utakat; bár egyelőre még csak a 2000. évbe lehet elutazni, amikor az emberek és az addigra értelmes lénnyé fejlődött gépek vívnak élethalálharcot egymással. Andrew Harrington, a dekadens aranyifjú azonban a múltba szeretne utazni, hogy megakadályozza élete szerelmének, egy whitechapeli prostituáltnak a halálát, akit Hasfelmetsző Jack gyilkolt meg bestiális kegyetlenséggel…

Jelzet: P 20

​Kálnay Adél: Hamvadó idő

Az a finom lélekábrázolás, óvatos történetmesélés, ami Kálnay Adél írásában rendre megtalálható, ebben a regényében talán még tökéletesebb, filmszerűbb. Plasztikus képet rajzol az ötvenes évek első feléről, egy kislány szemével láttatva a kort és a kis hegyvidéki település hétköznapjait, bemutatva az "egyszerű" emberek küzdelmeit, túlélési technikáit a diktatúra éveiben. Élvezetes olvasmányt biztosít annak is, aki csupán hallomásból alkothat képet az ötvenes évekről, de annak is, aki még emlékszik azokra az időkre, amikor nagy fekete autók jártak az utcán éjjelente, s nem lehetett tudni, mikor, kinek a háza előtt állnak meg, és sietve kellett lehalkítani a hátsó szobában a Szabad Európa recsegő hangját.

Jelzet: K 13

Per Petterson: Átkozom az idő folyamát

A ​regény 1989-ben játszódik, mikor Európa-szerte recseg-ropog a kommunizmus felépítménye és megkérdőjeleződik hajdan örökérvényűnek hitt eszmerendszere. Arvid Jansen 37 éves – épp házassága felbomlásának közepén találjuk. Ugyanekkor édesanyja halálos beteg – rákkal diagnosztizálták. A műben Arvid küzdelmét követhetjük nyomon, aki nem ura a saját életében történő változásoknak. Mindeközben természetesen megelevenedik múltja: a gyermekkor, a szerelem, az útkeresés, a pályaválasztás kérdései s a kommunista eszmékbe vetett ifjúkori hite. Arvid követi beteg anyját Dániába, aki a szülőföldjén, a családi nyaralóban remél megnyugvást lelni és megbékélni betegségével. Az utazás érthetetlen érzelmeket és viselkedést vált ki Arvidból: a kompon megüt egy férfit, akiről azt hiszi, fenyegeti őt, miközben az csak gyermekkori barátjaként üdvözölni akarta; csak hogy édesanyja kedvébe járjon, mindenáron ki akar vágni egy fát, amire valaha az anyja panaszkodott, hogy elveszi a kilátást a nyaralójuk elől. Arvid valósággal csüng az anyján, miközben az láthatóan egyedüllétre vágyna. Arvin meg van róla győződve, hogy csalódást okozott édesanyjának, többek között házassága kudarcával…

Jelzet: P 68

Arthur C. Clarke: Az idő szeme 

Ahogy a titokzatos, idegen eredetű Szemek föltűnnek a Föld körül, az idő és a tér szilánkokra hasad. Így találkozik egy 21. századi ENSZ békefenntartó helikopter legénysége a brit gyarmati hadsereg viktoriánus katonáival, egy visszatérő Szojuz-kabin űrhajósai pedig Dzsingisz kán hódító mongoljaival.
A különös össztörténelmi tabló szereplőit egy rejtélyes rádióadás Babilon ősi városába vonzza, ahol elkerülhetetlenné válik a különböző korok végzetes összecsapása.

Az SF irodalom két nemzedékének két zsenije összefogott, és az eredmény egy olyan mű lett, amely a legmodernebb tudományos elméleteket vegyíti az örökzöld kalandtörténetek egzotikumával és izgalmaival. Semmi kétség, Clarke és Baxter közös új regényét hamarosan a klasszikusok között emlegetik majd.

Jelzet: C 23 

Jhon Gribbin: Az idő születése 

Korunk ​egyik nagy tudományos talányának történetét tartja a kezében az Olvasó: a világegyetem korának titkát és a rejtély megoldását.
A XIX. században a csillagászok, a geológusok, és az evolúció kutatói először vetették fel, hogy – a Biblia tanításával ellentétben – a Föld és a Nap (legalább) néhány millió éves. A XX. század elején sok csillagász már hallgatólagosan azt tételezte fel, hogy a világegyetem végtelenül öreg. Az 1920-as években Edwin Hubble felfedezte a világegyetem tágulását. Ezt Einstein általános relativitáselméletével összevetve arra a következtetésre jutottak, hogy a Világegyetem történetének kellett, hogy legyen egy kezdőpontja – az Ősrobbanás. Hubble korai méréseit szóról szóra elfogadva azonban az derült ki, hogy a világegyetem fiatalabb, mint a Föld. Úgy tűnt, hogy Walter Baade az 1950-es évek elején fel tudta oldani ezt az ellentmondást, kimutatta ugyanis, hogy a világegyetem kétszer olyan nagy és kétszer olyan öreg, mint ahogy azt azelőtt feltételezték. Amikor azonban a csillagászok kezdték megérteni a csillagok működését, kiderült, hogy egyes csillagok öregebbek, mint maga az egész világegyetem. A csillagászat tudománya súlyos válságba került. Az 1970-es és 1980-as években nemcsak a munka, hanem a vita is folytatódott.

Jelzet: 520 G 65 

Zimbardo, Philip (1933-): Időparadoxon 

A ​híres-hírhedt stanfordi börtönkísérletek atyja, Philip Zimbardo szociálpszichológus kollégájával, John Boyddal több évtizedes kutatásaik során arra a következtetésre jutottak, hogy az időhöz való viszonyunk – anélkül hogy tudnánk róla – döntően befolyásolja a magánéletünket, munkánkat, karrierünket, viselkedésünket és kapcsolatainkat. Érdemes mielőbb végiggondolnunk, mennyire vagyunk az élvezeteket hajszoló, kockázatvállaló jelenhedonisták; az élet sorszerűségét elfogadó jelenfatalisták; a régi szép időket boldogan időző múltpozitívak; a kudarcokról és elszalasztott lehetőségekről panaszkodó múltnegatívak; célokért megvalósításáért küzdő jövőorientáltak vagy a spirituális életet hirdetők transzcendentalisták. Ha tisztázzuk az időhöz való viszonyunkat, könnyebben kezelhetjük mindennapi problémáinkat, konfliktusainkat és sikeresen elkerülhetjük a hibás döntéseket. A szerzők ezért olyan – ma már világszerte sikerrel alkalmazott – módszert dolgoztak ki, amellyel mindannyian könnyedén megállapíthatjuk saját időperspektíváinkat. Sőt rengeteg példával és gyakorlattal szolgálnak, amelyek alapján felépíthetjük az általuk javasolt ideális időprofil, amellyel kiegyensúlyozottabb és teljesebb életet élhetünk.

Jelzet: 301 Z 53 

Forsyth, Patrick: Hatékony időgazdálkodás 

Hogyan tervezzük meg a munkaidőnket? Melyek a legfontosabb feladataink? Hogyan csoportosítsuk, milyen sorrendben végezzük el azokat? Hogyan kezeljük az időrabló tényezőket? Mit kezdjünk az apró-cseprő teendőinkkel? Hogyan szabaduljunk meg a papírhegyektől? Hogyan működjünk együtt másokkal? Hogyan álljunk ellen az időnket „elrabló" embereknek? Hogyan tudunk a legfontosabb vezetői feladatainkra koncentrálni?
Patrick Forsyth Hatékony időgazdálkodás című könyve a fenti kérdésekre ad választ. A könyv minden sora arról tanúskodik, hogy a szerző otthonosan mozog a témában. Vállalatvezetői és tanácsadói tapasztalatai alapján a hétköznapokban azonnal felhasználható gyakorlati fogásokat ajánl az olvasónak. Hitelességét bizonyítja, hogy mindezt röviden, ám mégis olvasmányosan teszi.

Jelzet: 650 F 74 

Tóth Gábor (1974-): Kézben tartott idő

A ​legtöbb ember nyugtalan. Az idő szorításában éli rohanó hétköznapjait, tanul, dolgozik, házat épít, hiteleket törleszt és gyermekeket nevel. A felvállalt terhek azonban idővel meghaladják erejét, s felmorzsolják fizikai és lelki tartalékait. Feladatai egymásra tornyosulnak, restanciája egyre nő, jóhiszeműen tett ígéreteit nem tudja teljesíteni, és állandósuló belső feszültségei egyre jobban kimeri tik idegrendszerét.

Ennek fő oka a helytelen életidő- és életerő-gazdálkodás. Józan önértékeléssel, az életidő és életerő helyes beosztásával megtehetjük a lelki nyugalom felé vezető első lépéseket. Ehhez szeretnénk segítséget nyújtani számos konkrét tanáccsal, a kérdés elméleti és gyakorlati oldalát egyaránt vizsgálva.

Miről szól tehát ez a könyv?
Az időbeosztás zsákutcáiról, a gyorséttermek „kivetett hálóiról", az időzavar okozta stressz hatásairól, az ember"három arcáról", az idő „rablóiról", az elhullatott időmorzsákról, a bőbeszédűségről, a munkacsapdáról és az eredményes csoportmunka feltételeiről.

Jelzet: 613 T 73

Hawking, Stephen W. : Az idő rövid története a nagy bummtól a fekete lyukakig

Ez ​a könyv a XX. század klasszikussá vált, rengeteg meglepetést kínáló tudományos ismeretterjesztő munkája. A Nagy Bumm-tól az általános relativitáselméletig sok helyen próbára teszi a fantáziánkat, és egészen kiszélesíti a világegyetemről alkotott elképzeléseinket. Azok számára is jól érthető, akik jobban szeretik a képleteknél a magyarázatot. A végső elmélet keresésének történetéről, a tér és idő rejtelmeit feltáró kutatásokról olvashatunk Hawking tolmácsolásában, aki maga is rengeteget tett hozzá az emberiség tudásához. Az idő rövid története az ő klasszikussá vált bevezetője a kozmosszal kapcsolatos legfontosabb kérdésekbe.

A könyv első kiadása 1988-ban jelent meg, és az univerzumról addig szerzett tudásunkat ölelte fel. Azóta a technika hatalmas fejlődésen ment keresztül, és ennek megfelelően sokat változtak a megfigyeléseket szolgáló eszközök is. Ezért ma még szélesebb körű és pontosabb ismeretek állnak rendelkezésünkre az Univerzum tulajdonságait illetően. Stephen Hawking ezeknek megfelelően átdolgozta és kibővítette eredeti művét. A kötet kiegészült egy teljesen új, a féreglyukakról és az időutazás lehetőségéről szóló fejezettel is.

Jelzet: 520 H 45

Audrey Niffenegger: Az időutazó felesége

Amikor ​először találkoztak, Clare hatéves volt, és Henry harminc. Amikor összeházasodtak, Clare huszonkettő, és Henry még mindig harminc. Henry idő-eltolódási rendellenességgel született. Genetikai órája a legváratlanabb pillanatokban visszaáll, és még abban a másodpercben eltűnik. Ilyenkor elmúlt és eljövendő élete érzelmi csomópontjain találja magát, meztelenül, védtelenül. Sohasem tudja, mikor történik meg újra, sohasem tudja, hol köt ki legközelebb.
Az időutazó felesége a világirodalom egyik legkülönösebb szerelmi története. Clare és Henry felváltva meséli el történetüket. Rajongva szeretik egymást, megpróbálnak normális családi életet élni: biztos állás, barátok, gyerekek. Mindezt olyasmi fenyegeti, amit sem megakadályozni, sem irányítani nem képesek, történetük ettől olyan megrendítő és felejthetetlen.

„Azoknak, akik azt mondják, nincsenek igazán új történetek, szívből ajánlom Az időutazó feleségét, ezt az elragadó regényt, amely irodalmilag kiváló, szédítően fantáziadús, és észbontóan romantikus."

Jelzet: N 76