Csapody Vera botanikus, matematika–fizika tanár, növényrajzoló 1890. március 29-én született. Neve a mai fiatal generációnak már nem mond semmit, pedig munkássága révén milliók  ismerték meg a növényvilágot, a növényvilág tudományos ábrázolásának művésze volt. Nagy életművet hagyott maga után és haláláig, egészen kilencvenöt éves koráig dolgozott. Azt csinálta élete végéig, amiért mindvégig rajongott: növényeket rajzolt és festett. Annak idején, mikor nem létezett ez a digitális világ, anyáink nagymamáink, ha nem ismertek fel valamilyen növényt, akkor előkapták azon növényhatározók egyikét, amelyet Csapody Vera rajzai díszítettek. Tizennyolc éves korában külön engedélyért kellett folyamodnia, hogy felvételizhessen a Pázmány Péter Tudományegyetem matematika-fizika szakára.

Megkapta, fel is vették, és 1913-ban a nők közül elsőként szerzett diplomát. Ezután maradt az egyetemen, és a fizika tudományának szentelte életét. Szintén egyedüli nőként. Nagyjából tizenkétezer akvarellt és háromezer táblarajzot készített, s emellett húsz könyv társszerzője volt, amivel még a nemzetközi botanikában is rekorder. Olyannyira az élete volt a hivatása és a növények ábrázolása, hogy nem alapított családot: a tanítványok lettek a családja, az igazi otthona pedig a természet.