Zajszennyezés világunkban
A modernizáció miatt egyre zajosabb lett a világ. Gépek zaja uralja mindennapjainkat az otthoni háztartási gépektől, az irodai eszközök, légkondik, a parkok fűkaszáinak zaján át a közlekedésig. A zaj erősen befolyásolja jóllétünket és egészségünket, erre hívja fel a figyelmet 1996 óta a zajszennyezés elleni világnap, amelyet április utolsó szerdáján tartanak minden évben.
Sok időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a szakemberek felismerjék: a zaj problémát jelent az fgszámára. Napjainkban a halált okozó környezetkárosító hatások között a légszennyezés után a második helyen a zajszennyezés áll. Ennek hatásai az esetek többségében csak hosszú idő után jelentkeznek, így kifejezetten nehéz a zaj és a károsodás közötti kapcsolatot kimutatni. Meglepő módon nem új keletű kérdésről van szó. Már az ókori Rómában is szabályozták a vasalt kerekű szekerek mozgását, a középkorban pedig egyes városokban egyenesen megtiltották a lovon való éjszakai közlekedést. Viszont, az elődeinket körülvevő zajok mértéke nem hasonlítható össze a mai modern kori állapotokkal. A zajhatások 70-80%-a a közlekedésből származik, amely csak az EU-ban 125 millió embert, azaz minden 4. európait érint.
A hangerő mérésére a decibel – röviden dB – mértékegységet használjuk. A felmérések szerint Európa lakosságának 65 százalékát nap mint nap 55 dB szintű zajterhelés éri, ami kisebb alvászavarokat okozhat, a 65 dB-es terhelés már kimutatható károsodással jár. A mintegy 750 milliós földrész lakosságának 1,4 százaléka pedig már olyan súlyos, 75 dB feletti zajterheléssel él együtt, amely meghaladja az egészségügyi határértéket. Az egyre több zajforrásból összeadódó háttérzaj növekedése évente 1,5 dB.
A WHO értékelése szerint a 65 dB fölötti környezeti zaj, a zajhatárértékek hosszabb ideig tartó túllépése egészségkárosodást idézhet elő. A zajjal egész testünk egészségét veszélyeztetjük: halláskárosodást, idegrendszeri panaszokat, szívritmuszavart okozhat, súlyosbítja a reflux betegséget, egy új kutatás szerint a zaj sejtszinten rombol, növekszik a hormonszint, olyan stresszválaszt indít be a szervezetben, ami érrendszeri károsodáshoz, szívbetegséghez vezethet. Magas vérnyomás, cukorbetegség, érrendszeri működészavar, és anyagcsere- rendellenesség is kialakulhat.
A zajterhelés hosszabb távon kihat az ember munkahelyi teljesítményére is, a gyerekeknél pedig tanulási nehézségeket okozhat. Egyes orvosi szakvélemények szerint a zajproblémák felelnek a 8-10 évvel rövidülő élettartamért is. A zaj az állatvilágban is következményekkel járt: némely fajok képesek voltak alkalmazkodni a megváltozott városi környezethez, de a többség a zajszint emelkedése miatt fokozatosan kiszorult a jellemző előfordulási helyéről. A városi madarak például a nagy zajban kevésbé tudnak kommunikálni, megfigyelték, hogy az utóbbi években jóval hangosabbak lettek.
Az öt legmeghatározóbb zajforrás: a közúti, a légi, a vasúti közlekedés, az ipari eredetű és a szabadidős tevékenység. Zajnak minősül minden nemkívánatos, illetve túl hangos hangjelenség, amely zavarja az életfunkciónkat, munkánkat vagy pihenésünket.
Az alvás igazán akkor számít pihentetőnek, ha a zajterhelés nem haladja meg a 15-20 dB-t. 55 dB felett az alvó ember szívverése felgyorsul, vérnyomása és vércukorszintje megemelkedik, valamint megnő a vérben a szabadon áramló zsírsejtek száma is. Fontos szempont, hogy a 100 dB nem kétszer olyan hangos, mint az 50 dB. A hangerő érzékelése egyrészt mindig szubjektív, és az egyedi hallóképességtől függ, másrészt a 10 dB-es hangerőnövekedést nagyjából kétszer olyan hangosnak érzékeljük.
Zajtérképek
A zajtérkép segít a zajterhelés csökkentésében. Épp ezért az EU-ban egységes szempontok szerint kötelező stratégiai zajtérképet készíteni minden 280 000 lakos fölötti településnek. (Budapest Európa 3. legzajosabb városa volt az ENSZ Egészségügyi világszervezetének 2009. évi felmérése szerint.)
Némely kutatások már arra is rávilágítottak, hogy New York leghangosabb negyedeiben a gyermekek növekedésére és fejlődésére is hatással vannak a zajok. Minél nagyobb a hangterhelés, annál súlyosabbak az olvasással, figyelemmel és problémamegoldó képességekkel kapcsolatos gondok. Nem meglepő, hogy 2016-ban Sounds of New York City (New York város hangjai) elnevezésű projektet indítottak, melynek részeként akusztikus érzékelőket helyeztek el a város több pontján. Ezek nem csupán a zajszintet mérik, hanem a zaj forrását is be tudják azonosítani.
A csend is árthat
Vannak olyan helyek, ahol nem a zaj, hanem éppen annak hiánya okoz problémát. A speciális hangelnyelő elemeket tartalmazó és geometriailag is a hang elnyelésére kialakított, úgynevezett süketszobában a hangerősség nem éri el a 10 dB-t sem. A visszhangmentes kamra gyakorlatilag a hangok 99,9 százalékát elnyeli, a benne keletkező zajok pedig teljesen elvesznek. Ilyen helyiségek több helyen is készültek. A leghíresebbet Redmondban, a Microsoft székhelyén alakították ki, és a főtervezője, Hundraj Gopal beszédet és hallást kutató tudós szerint nem éppen kellemes élmény az ott töltött idő. A szobát rezgéscsillapító rugókra építették, 30 cm vastag betonfalazat öleli körbe, míg belülről ék alakú, üvegszálas panelek borítják, ezek törik meg a hanghullámokat, így nem tudnak visszaverődni a szoba belsejébe. Akik kipróbálták, arról számoltak be, hogy olyan hangokat érzékel az ember, melyekre korábban sosem figyelt. Hallhatóvá válik a légzés, a szívverés, vagy ha csak elfordítjuk a fejünket, mert csikorognak a csontjaink. Miután hallószervünk folyamatosan zajoknak van kitéve, mindig hat valamennyi légnyomás a dobhártyára, ez azonban itt megszűnik. A bent lévők rövid időn belül rosszul érzik magukat, hallucinálni kezdenek, és elveszítik egyensúlyukat, mivel a visszhang teljes hiánya megzavarja a térérzékelést. A Microsoft nem emberek kínzására hozta létre a süketszobát, hanem elsősorban a hangok tudományos kutatására használják, mikrofonokat, hangfelvevőket, fejhallgatókat tesztelnek ebben az ember számára különleges környezetben.
Mégis mit tehetünk a zaj ellen?
A zajszint hatása az emberi szervezetre
A forgalmasabb bevezető utakhoz zajárnyékoló falakat telepítenek, melyek nagymértékben csökkentik a forgalom okozta problémát. Az autópályákat egyre inkább távolabb építik a lakott területektől. A lakásfelújítások során hangszigetelt ablakokat szerelnek be. A villamossínek zajszigetelésével tehetünk egy újabb lépést az élhetőbb városokért, a technológiai fejlesztésnek köszönhetően a sínek sehol sem érintkeznek a pályatesttel. A vasúti forgalom esetében a tervszerű járműpark-megújítással és pályafelújítással lehet kedvező eredményeket elérni. A légi folyosók városokat érintő szakaszain nemritkán 5-10 percenként halad el egy-egy légi jármű, ezért mind több városban megtiltják az éjszakai repülést, a pilótáknak pedig az egyre meredekebb felszállást és ereszkedést írják elő.
Természetesen mi magunk is tehetünk a zajártalom ellen. A stand-by üzemmódban hagyott számítógépek, televíziók és egyéb elektromos eszközök is adhatnak ki hangot. Zenehallgatáskor soha ne használjunk maximális hangerőt a fülhallgatóinkon. És mondhatunk nemet is a felesleges géphasználatra. Feladva kényelmünket, hagyjuk néha „pihenni" az autónkat, a tévét, használjuk ritkábban a porszívót vagy nyáron a fűnyírót.
Az emberiség sokáig úgy tekintett a zajra, mint a nagyvárosi élet elkerülhetetlen velejárója, és nem is próbálta kontrollálni vagy csökkenteni a káros hatást. A néhány éve indult kezdeményezések és programok még nem értek el igazi áttörést ezen a területen. Pedig a világszervezet egy korábbi becslése szerint csak Európában évente félmilliónál több egészségesen eltölthető életév megy „veszendőbe" a zajártalom miatt, és évente mintegy háromezren halnak meg a zaj okozta szívbetegségben. Erre a felettébb súlyos problémára hívja fel a figyelmet 1996 óta a zajszennyezés elleni világnap.
Írta: Korpás Szilvia