Húsvétra hangolódás a Tiszaparti Fiókkönyvtárban
Húsvéti kézműves játszóházban készülhettek az ünnepre azok a gyerekek és szüleik, akik ellátogattak 2022. április 10-én a Tiszaparti Fiókkönyvtárba. A kézműves asztaloknál díszes tojások, húsvéti díszek és még sok más színes, tavaszi ötlet kelt életre a szorgos gyermekkezek által. Az ajándékokat a gyerekek örömmel vitték haza. Az alkotó délelőtt záró programja a tojásfa díszítés és a tojáskeresés volt. A fűben rejlő kincsek felkutatását a gyerekek nagyon élvezték. Kicsiknek és nagyoknak, gyerekeknek és szüleiknek, az egész családnak remek lehetőség volt arra, hogy belopják a mókát és a játékosságot valamint az ünnep hagyományait a mindennapjaikba.
A húsvét a keresztény egyház egyik legfontosabb és legnagyobb ünnepe, ugyanakkor a tavasz eljövetelének köszöntése is. Egyházi és családi ünnep egyaránt, amelyhez világszerte számos népszokás és hagyomány kötődik. A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak.
Virágvasárnapon, a húsvétot megelőző héten a hívek megemlékeznek arról, ahogyan Jézus bevonult Jeruzsálembe egy szamár hátán. A körülötte éljenzők pálmaágat lengetve fogadták – innen ered az a szokás, hogy mise előtt pálma és olajfaágakat, vagy azokban az országokban, amelyekben a pálmafa nem honos, tavasszal korán bimbózó ágakat, nálunk barkát, megáldanak és körmenetben körbevisznek a templomban. A hagyomány szerint a megszentelt barka elűzi a rosszat, gyógyító és rontásűző. A kiszehajtás a tavaszváráshoz kapcsolódik. Virágvasárnap egy szalmabábút menyecske ruhába öltöztetnek. A bábu, a kisze a betegség, a hideg, a tél szimbóluma. A kiszét a lányok énekelve végighordozzák a falun, majd vízbe dobják vagy elégetik. A kisze a télűzés kelléke.
Nagycsütörtökhöz több szokás is kapcsolódik. Ezen a napon a gyász jeleként elhallgatnak a harangok és egészen nagyszombatig nem is csendülnek fel. Magát a húsvétot megelőzi a negyven napig tartó böjt, mely tulajdonképpen az ünnep valódi kezdete. Húsvétvasárnap előtt két nappal, nagypénteken feszítették keresztre Jézus Krisztust. Ennek emlékére Magyarországon számos templomban jellemző a passiójáték előadása vagy az ún. misztériumjátékok. A feltámadási körmenet szombaton zajlik, ahogyan a vízszentelés, valamint a tűzszentelés szokása is. Húsvét vasárnapján a hívek délelőtt összegyűltek a templomban, ahol misét hallgattak végig – ehhez kötődik az ételszentelés hagyománya is, ugyanis kosárral mentek az emberek, melybe kalácsot, tojást, bort és bárányhúst tettek. Mindegyik ételnek megvolt a maga jelentősége: a tojás az újjászületés, a bor Jézus vérének, míg a bárány Jézus Krisztus áldozatának jelképe. Az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is jelképezi. A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat, hogy ha valamikor eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson, hogy kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket, és mindig hazataláljanak.
A húsvéti ünnepkör minden napját sokszorosan átszövik a népi vallásosság által teremtett szokások. Húsvét hétfőn sok népszokás él, például a locsolkodás, a hímes tojás ajándékozás. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán idővel mint kölnivel vagy vízzel való locsolás maradt fenn napjainkig. Egy legenda szerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket. Régi korokban a piros színnek védő erőt tulajdonítottak. A húsvéti tojások piros színe egyes feltételezések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása és a tojások díszítése az egész világon elterjedt. Más vélekedések szerint a húsvét eredetileg a termékenység ünnepe, amely segítségével szerették volna az emberek a bő termést, és a háziállatok szaporulatát kívánni. Így kötődik a nyúl a tojáshoz, mivel a nyúl szapora állat, a tojás pedig magában hordozza az élet ígéretét. A locsolkodás is az öntözés utánzásával a bő termést hivatott jelképezni. A fiúk bokrétával a kalapjukon csoportba verődve elindultak, felkeresték a lányos házakat az egész faluban és megöntözték a leányokat, hogy ne hervadjanak el, egészségesek és szépek legyenek egész évben. Természetesen akkor még vízzel öntöztek, sokszor egyenesen vödörrel a kútból húzott hideg vízzel, később már szódavizes üvegből. Verseket és mondókákat is "előadtak" és zöld ágat ajándékoztak a kiszemelt leánynak. Ezért cserébe a lányok megvendégelték őket és hímes tojást ajándékoztak a fiúknak. A régi húsvéti szokások már kihalóban vannak, de azért még néhány elemét megtalálhatjuk ebben a rohanó világban is. Ha nem is az egész falu leányait, de a rokonságban lévő leányokat azért meglocsolják a fiúk, igaz nem vízzel, hanem kölnivel, és a hímes tojást is felváltotta a csoki tojás, a csoki nyúl. A húsvéti ünnepek a Pünkösddel zárulnak.
KELLEMES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KÍVÁNUNK!
Írta: Firtóné Ládi Heléna