Állandó kiállítás
A kiállítás bevezető részében a település történetének és a Tiszaszederkényre jellemző népi építészet rövid bemutatása után bepillantást nyerhetünk egy XX. század eleji szederkényi lakóház belsejébe. A ház felosztása hagyományosnak tekinthető. A háromosztatú épületet a lakók igényeinek megfelelően az 1970-es évek elején megtoldották néhány helyiséggel. Az udvaron látható a régi kerekeskút, amely a felújítás során új faszerkezetet kapott.
A soros elrendezésű épületbe belépő rögtön észreveszi, hogy nincs folyosó, hanem a tornácról egyből a paraszti ház központjába, a konyhába (pitvarba, vagy népiesen „pitarba”) érkezik meg. Ennek fő berendezési tárgya a sparhelt, ami két funkciót töltött be egyszerre: szolgáltatta a meleget és főzni is lehetett rajta. A konyhában kiállított tárgyak többek között a kenyérsütés eszközeit: a szitát, teknőt, nyújtódeszkát, nyújtófát, szakajtót és sütőlapátot mutatják be. A stelázsin tekinthetőek meg a Tiszaszederkényben gyűjtött különböző méretű és díszítésű köcsögök, korsók, tálak és evőeszközök is. A bejárati ajtó két oldalán fogast és mosdóállványt, valamint a vizeskannákat és vödröket tartó vízlócát láthatjuk.
Ebből a helyiségből nyílik oldalra két szoba. A konyhából balra nyíló szoba az ún. tisztaszoba, ahol télen a boglyakemence biztosította a kívánt hőmérsékletet, a két utcai és az oldalablak pedig a megfelelő világításról gondoskodott. A tisztaszoba voltaképpen ünnepi szoba volt, és stílusában is azonos bútorok voltak benne, mint a családok által használt másik, ún. lakószobában. A két helyiség között különbség mindössze a díszítettségben és a használati módban volt. A tisztaszobát csak ünnepek alkalmával vagy vendég érkezésekor vették igénybe. A szoba berendezése párhuzamos elrendezésű. Az ajtóval szemben, a két sarokban található a két ágy, közöttük pedig a karos lóca. A lóca előtt látható az asztal a vendégek számára odakészített székekkel. A ruhák tárolására szolgáló szekrények, a festett láda és a komód mellett kisebb használati eszközöket és dísztárgyakat is láthatunk. A fából faragott bölcső igazi kuriózum. Az ágy fölött házi áldás függ, körben a falon pedig családi fényképek kaptak helyet.
A konyhából jobbra nyíló szoba padozattal, valamint egy oldalablakkal rendelkezik. Hétköznaponként ebben a munkaszobában zajlott az élet. A hosszú téli estéken a lányok és asszonyok szövéssel, fonással töltötték szabadidejüket. Szívesen mentek a családok egymáshoz „tanyázni”. Volt olyan tanyázás, ahol a lányok kézimunkáztak, az asszonyok fontak vagy tollat fosztottak, a férfiak pedig kosarat fontak, seprűt kötöttek, néha-néha kártyáztak vagy felolvasást tartottak. Ezen emlékeket máig sokan emlegetik a falu idősebb lakói közül. Ebben a szobában tekinthető meg a helytörténeti gyűjtemény évenként megújuló időszaki kiállítása.
