A 20. század elején, mikor a parasztházak konyáiban megoldódott a tűzhely füstjének elvezetése, s maradt a szép fehérre meszelt fal, eleinkben felmerült az igény annak megóvására, s díszítésére. Mivel a konyha elsősorban a nők „felségterülete" volt, magától értetődött, hogy a díszítés a hímzéshez kapcsolódjon. A hímzés anyagához pedig olcsón hozzá lehetett jutni, így gyorsan és széles körben divattá váltak a falvédők. A lányok, asszonyok eleinte egymástól másolták a mintákat, majd egy idő után ezek készítésébe a textilgyárak is bekapcsolódtak, és előre nyomott mintákkal gyártott falvédőket lehetett vásárolni a piacon. Voltak köztük klasszikus műalkotások leegyszerűsített rajzai, bibliai és Petőfi idézetek, és sok idilli ábrázolás a konyhájával, főztjével büszkélkedő háziasszonyról.

A tízes évek idején készült darabokon még érződik a német eredet, a húszas évektől kezdődően azonban már teljesen önálló stílusjegyekkel készültek hazai falvédőink, és csak néhány jellegzetes motívum – mint pl. a szorgalmat jelképező törpék – utal az egykori idegen hatásra. Az érzelmes magyar feliratok mindenképpen elütnek a klasszikus irodalmi alkotásokat is feldolgozó német textíliáktól. Az egyszerűbb száröltéssel hímzett képek egy idő után már nem csak a konyhában, de a ház többi helyiségében (a karos lóca vagy akár az ágyak felett) is helyet kaptak. 

Mit üzennek nekünk a falvédők?

A falvédők feliratai (az idézeteken, közmondásokon és a házi áldáson kívül) egy-két kivételtől eltekintve az asszonyokat beszéltetik. A két házasfélre vonatkozó normák előadásában jellegzetes hangnembeli különbség van: az asszony dolgánál az asszony a közvéleményt szólaltatja meg, míg a férj dolgánál maga az asszony beszél. Nem ritka, hogy a falvédőkön a nők emancipációs harca, munkájuk elismerésének igénye jelent meg. 

Könnyebb beszélni, mint tenni 

Nehezebb főzni, mint enni!

Sőt, a közismert magyar nóta szöveg – „Nékem olyan asszony kell, ha beteg is, keljen fel!" – ellenpárjaként ez is olvasható volt a falvédőkön: 

Nékem olyan ember kell, 

Ki kocsmába nem jár el,

Aki sok pénzt keressen, 

És csak engem szeressen!

A falvédőfeliratok gyakorisága alapján a fő háziasszonyi erény a rendszeretet és a tisztaság. Azt követi a sütni-főzni tudás, majd a csinosság, dolgosság, gondosság, s nem utolsósorban a hallgatni tudás 

A konyha rendes, az asszony csendes.

A falvédők legtöbbje dédanyáink, nagyanyáink ábrándjait jelenítik meg (pl. az elegáns férj virágot hoz csinos feleségének, aki épp modern, jól felszerelt konyhájában süti a pecsenyét, stb.), rávilágítva ezzel az őket foglalkoztató mindennapos problémákra. Ahogy Hofer Tamás etnográfus írta, ezen ábrázolások és feliratok társadalmi funkciója nem más, mint „… menekülés és kitörés az elviselhetetlen realitásból, norma-kötöttségekből, problémák fiktív megoldása hősökkel és szituációkkal való azonosulás révén."

A mai napig sokan vitatják a hímzett falvédők értékét. De mielőtt alábecsülnénk őket, ne feledjük, hogy a fentebb leírtak mellett a falvédők kiemelt értékké emelték a házasságban a szerelem fogalmát, amely addig nem volt feltétlenül elsőrendű. A "guba gubához, suba subához" elvét felváltotta a 

„Nincs nagyobb földi boldogság, 

Mint a szerelemből kötött házasság." 

gondolata.